Wikipédia

„George Harrison” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Kategória:Rock and Roll Hall of Fame beiktatottak
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 775 szerkesztés
a Bot: a(z) en:George Harrison kiemelt szócikk; kozmetikai változtatások
65. sor:
 
Bár nem ő volt a zenekar elsődleges zeneszerzője (Lennon és McCartney írták a a hatalmas Beatles anyag legnagyobb részét), de az idők folyamán Harrison dalszerzői készsége sokat javult, és munkáival fokozatosan elnyerte társai és a közönség elismerését. Az [[1960-as évek]] közepén Lennon és McCartney kezdte jobban elfogadni számait, bár későbbi nyilatkozata szerint mindig nehézségei voltak dalai felvételével, mert a többiek egy lemezre sosem engedtek be többet, mint egyet vagy kettőt.
Emlékezetes Harrison számok ebből az érából az „If I Needed Someone”; „I Want To Tell You”; az indiai hatást mutató „Love You To”; a csípős „Taxman”, a sokat szidott „Within You, Without You”, ami pedig a [[világzene]] egyik alapítója, vagy a „While My Guitar Gently Weeps”, amit nagyban befolyásolt barátja, Roy Orbison zenéje, és egy másik barátja, Eric Clapton játszotta a gitárszólóját; és a „Piggies”, ami szerencsétlen módon később szerepet kapott [[Charles Manson]] gyilkossági ügyében.
 
A „Here comes the Sun” és a „Something” valószínűleg a két legismertebb szerzeménye a Beatles-időszakból. Sőt, a „Something”-ot Harrison egyik legjobb dalának tarják, amelyet még [[Frank Sinatra]] is feldolgozott. Növekvő zeneszerzői termelékenysége párosítva a lemezre juttatás nehézségeivel azt eredményezte, hogy a zenekar karrierjének végére jelentős mennyiségű kiadatlan anyagot halmozott fel.
 
A [[Maharishi Mahesh]] [[jógi]]val való találkozás nyomán ismerkedett meg Harrisont először a [[meditációval]]. [[1969]] nyarán a Beatles elkészítette a „Hare Krishna Mantra” című számot, amit Harrison és a londoni Radha-Krishna templom hívei adtak elő, és amely világszerte sok országban fenn volt a Top 10-es listán. Ugyan ebben az évben ő és John Lennon találkoztak Ő Isteni Kegyelme A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupadával, a [[Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete]] irányítójával. Harrison hamarosan magáévá tette a [[Hare Krisna]] eszméit, és haláláig kapcsolatban maradt velük. Mivel még életében rájuk hagyományozta Lethmore Heath-i farmját sokan feltételezték, hogy halála után nagy összeget hagy majd a szervezetre. Ez megdőlt, végrendeletében nem kerültek megemlítésre.
78. sor:
Ebben az időben saját lemezei mellett Harrison több számot írt Ringo Starr számára, és John Lennon lemezein is megjelent.
 
Következő albumja a ''Living in the Material World'' volt [[1973]]-ban. A „Give Me Love” nagy sláger lett, a „Sue Me Sue You Blues” pedig bepillantást engedett az ex-Beatle jogi harcaiba, de összességében a lemezt túlságosan vallásosnak minősítették. [[1974]]-ben kiadta a ''Dark Horse''-ot és elindított egy országos turnét az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült ÁllamokÁllamokban]]ban. A lemez nem volt sikeres, az olyan számok ellenére sem, mint a „So Sad”, és a turné is keveseket vonzott a túlzott méretű igehirdetés és Harrison hangjának rekedtsége miatt.
 
Az [[1970-es évek]] további lemezei közül a legsikeresebb a ''Thirty Three & 1/3'' volt, amely az előzőhöz képest könnyedebb hangvételű volt és tartalmazta a „This Song” (a „My Sweet Lord” ügy karikatúrája) és a „Crackerbox Palace” (egy humoros, szürreális szám, valószínűleg a [[Monty Python]]nal való együtműködésére utal) slágereket.
85. sor:
 
== Az 1980-es évek ==
Barátja és volt zenekari társa, [[John Lennon]] meggyilkolásának hírére Harrison megváltoztatta egy Ringo Starr számára írt dal szövegét, hogy Lennon emlékdalává tegye. Az „All Those Years Ago” mai napig fontos helyen szerepel a nosztalgiaadók műsorában. Mindhárom ex-Beatle játszott benne, így a zenekar feloszlása óta első alkalommal jelentek meg mindhárman azonos lemezen, bár ez kifejezetten George száma volt. Az [[1982]]-es ''Gone Troppo'' lemez hűvös fogadtatása után Harrison 5 évig nem jelentetett meg új albumot. [[1987]]-ben tért vissza a ''Cloud Nine''-nal, aminek társproducere Jeff Lynne volt. A legsikeresebb szám az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült ÁllamokÁllamokban]]ban listavezető, az [[Egyesült Királyság]]ban második helyre befutó „Got My Mind Set On You” című feldolgozás volt. Maga a lemez a toplistákon nyolcadik lett.
 
Az [[1980-as évek]]ben részt vett a [[Traveling Wilburys]] megalakításában [[Roy Orbison]]nal, [[Jeff Lynne]]nel, [[Bob Dylan]]nel és [[Tom Petty]]vel, amikor összegyűltek Dylan garázsában, hogy gyorsan felvegyenek egy számot Harrison várható európai kislemezének hátoldalára. A kiadó rájött, hogy a „Handle With Care” túl jó erre a célra, és bejelentette igényét egy önálló lemezre. Ezt két hét alatt összehozták, mert Dylan épp turnéra készült, és [[1988]] októberében jelent meg. Az előadók pedig különböző álneveken szerepeltek rajta, mint id. Charles Truscott Wilbury állítólagos fiai. Óriási siker lett, a [[Rolling Stone]] zenei magazin minden idők legjobb 100 albuma közé választotta.
92. sor:
 
== Az 1990-es évek ==
Az új évtized egy új Traveling Wilburys albummal kezdődött, Roy Orbison szomorú halála ellenére. A csapat állítólag Del Shanonnal próbálta meg pótolni Royt, aki sajnos hirtelen szintén elhalálozott, így négyesben vonultak stúdióba. A lemez nem volt olyan sikeres, mint elődje, de jó darabig a slágerlistákon maradt a „She's My Baby” és „Wilbury Twist” számoknak köszönhetően.
 
[[1990]]-ben [[Gary Moore]] felkérte Harrisont, hogy zenéljenek együtt Moore "Still Got The Blues" című albumán. Harrison a "That Kind Of Woman" című számban működik közre háttér-énekesként, továbbá játszik a felvételen slidegitáron is.
 
[[1991]]-ben Harrison [[Japán]]ban turnézott Eric Claptonnal. Ez volt az első a sikertelen 1974-es amerikai koncertsorozat óta, és bár látszott, hogy élvezte, ez lett az utolsó is. A ''Live in Japan'' felvételei ekkor készültek.
107. sor:
''„Úgy hagyta el a világot, ahogy élt: bízva [[Isten]]ben, nem félve a haláltól, nyugalomban, családja és barátai körében. Gyakran mondogatta, hogy »minden várhat, csak Isten keresése és egymás szeretete nem«”.''
 
Utolsó albumát, a ''Brainwashed''ot, mely [[2002]] novemberében jelent meg, Dhani Harrison és Jeff Lynne fejezte be. Halálának első évfordulóján, a „Koncert George-ért” keretében a két még élő Beatle, [[Paul McCartney]] és [[Ringo Starr]], és Harrison barátai a [[Royal Albert Hall]]ban egy különleges emlékkoncerten tisztelegtek előtte, melynek bevételeit a „Material World Charitable Foundation” kapta. [[Ravi Shankar]] lánya, [[Anoushka Shankar]] [[Jeff Lynne]]-el közösen adta elő az „Inner Light”-ot, Clapton és Lynne az „I Want To Tell You”-t és az „If I Needed Someone”-t, ,[[Tom Petty]] and The Heartbreakers (Jools Hollanddal Sam Brownnal) a „Taxman”-t és az „I Need You”-t. Starr énekelte a „Photograph”-ot, a [[Monty Python]] ([[Michael Palin]], [[Terry Jones]], [[Eric Idle]] és [[Terry Gilliam]]) a „The Lumberjack Song”-ot, McCartney és Starr közösen a „For You Blue”-t.
A finálén az összes előadó közösen énekelte a „Something”, a „While My Guitar Gently Weeps”, a „My Sweet Lord” (a billentyűknél [[Billy Preston]]nal) és a „Wah-Wah” című Harrison-számokat.
 
135. sor:
[[Kategória:Brit zeneszerzők]]
[[Kategória:Rock and Roll Hall of Fame beiktatottak]]
 
{{Link FA|en}}
{{Link FA|fr}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/George_Harrison”