„The Beach Boys” változatai közötti eltérés

a
Bot: a(z) es:The Beach Boys kiemelt szócikk; kozmetikai változtatások
a (WP:FELÉP szerinti fejezet cím, egyéb apróság AWB)
a (Bot: a(z) es:The Beach Boys kiemelt szócikk; kozmetikai változtatások)
| ország= {{zászló|USA}} [[Hawthorne]], [[California]]
| aktív_évek= [[1961]]–
| műfajok= [[Popzene|Pop]]<br />[[Rock]]<br />[[Surf rock]]<br />[[Barokk pop]]<br />[[Pszichedelikus rock]]
| kiadó= [[Capitol Records]]<br />[[Brother Records]]<br />[[Reprise]]<br />[[Caribou]]
| tagok= [[Mike Love]]<br />[[Bruce Johnston]]
| korábbi_tagok= [[Brian Wilson]]<br />[[Dennis Wilson]]<br />[[Carl Wilson]]<br />[[Al Jardine]]<br />[[David Marks]]<br />[[Blondie Chaplin]]<br />[[Ricky Fataar]]<br />[[Glen Campbell]]
}}
 
 
Az 1961 végén kiadott "Surfin’" a nyugati parton nagy sikert aratott, és az országos listán is a 75. helyig jutott. A kiadó látva a zenekar nevét – a tagok megkérdezése, vagy beleegyezése nélkül – a The Beach Boys-ra változtatta. Ekkor úgy tűnt, hogy véglegesedik a zenekar felállása: a legifjabb Wilson testvér Carl lett a szólógitáros, Al Jardine a ritmusgitáros, Dennis a dobos poszt mellett döntött, és Mike Love lett a szólóénekes és a frontember. Brian volt a zenekar basszusgitárosa, és fő dalszerzője. Dennis szavaival:
{{rquote|60%|center|Brian a The Beach Boys, mi csak a hírvivői vagyunk, Ő a minden - mi semmik vagyunk.|Dennis Wilson<ref>{{cite book |last=Doe |first=Andrew G. |authorlink= |coauthors=John Tobler |title=Brian Wilson and the Beach Boys: The Complete Guide to Their Music |year=2004 |publisher=Omnibus Press |location= |id=ISBN 18444942681-84449-426-8}}</ref>}}
=== A kezdeti sikerek ===
 
1962 tavaszán a Wilson testvérek apja, Murry Wilson, aki a Beach Boys menedzsere volt egészen 1964-ig, benyújtott egy demó felvételt a [[Capitol Records]]-nak, akik azonnal le is szerződtették a zenekart. A demóról kimásolt "[[Surfin’ Safari (dal)|Surfin’ Safari]]", és "409" című dalokat meg is jelentette (az előbbi a 14. helyig jutott Amerikába). Mivel mindkét dal sikeresnek bizonyult, a Beach Boys lehetőséget kapott egy nagylemez felvételére. Még a demó felvételek előtt Al Jardine kilépett a zenekarból, hogy a fogász tanulmányaira koncentráljon. Helyére a Wilson gyerekek szomszédja David Marks állt. {{h|Wilson|1991|p=55}}A debütáló lemez nem volt annyira sikeres, ám a címadó annál inkább: 1. helyezett lett Svédországban, és az USÁ-ban is 900.000 példányban kelt el.<ref>{{cite web |url=http://www.songfacts.com/detail.php?id=4354 |title=Surfin' Safari by The Beach Boys |accessdate=2011-01-22 |format= |work=}}</ref> A következő lemezük a [[Surfin’ U.S.A.]], pontosabban annak is a címadó dala hozta meg a Beach Boys-nak a nemzetközi hírnevet. Az első két lemezen még a zenekar tagjai játszanak a hangszereken, és producernek a Capitol A&R menedzserét, Nick Venet-t jelölik meg<ref>{{cite web |url=http://www.allmusic.com/artist/nick-venet-p134513/biography |title=Nick Venet biography |accessdate=2011-01-22 |format= |work=}}</ref>. Sejteni lehet azért, hogy a felvételeket nem Nick, hanem valójában Brian irányította.
A hetvenes évek végén bátyjához hasonlóan Dennis Wilson is komoly drog- és alkoholproblémákkal küzdött. A zenekar korabeli fellépései közül néhány botrányba fulladt a színpadon részegen és kábítószer hatása alatt megjelenő Dennis miatt. Az együttes kénytelen volt nyilvánosan bocsánatot kérni a közönségtől, miután egy 1978-as koncerten [[Sydney]]-ben több tag is részegen lépett fel. Alkoholizmusa ellenére Dennis Wilson 1977-ben nagyszerű szólólemezt adott ki ''Pacific Ocean Blue'' címmel, és elkezdte a munkát a ''Bamboo'' című folytatáson is zenész barátja, Carli Muñoz segítségével.
 
1980-ban a Beach Boys hatalmas közönség előtt adott július 4-ét ünneplő koncertet [[Washington (város)|WashingtonWashingtonban]]ban. A hagyomány folytatódott a következő két évben, ám 1983-ban James G. Watt belügyminiszter betiltotta a koncertet, mondván, a rockzenei fellépések nem kívánatos elemei a nemzeti ünnepnek.<ref name = "Watt">{{cite web |url= http://www.ew.com/ew/article/0,,306121,00.html|title=Banned on the Fourth of July |date=1993-04-09 |accessdate=2011-01-24 |author= Bob Cannon |languages= angol }}</ref> Ez természetesen feldühítette a zenekar amerikai rajongóit, akik azt állították, hogy a Beach Boys zenéje, mint a nemzet kulturális örökségének fontos része, nagyon is kívánatos eleme július 4-ének. A zenekar eredetileg fel volt kérve arra, hogy játszanak a rendezvényen, de nem fogadták el. A vita nagyot lendített az együttes népszerüségén, azzal hogy ők már eligérkeztek Atlantic City-be a július 4-ei ünnepekre. Nancy Reagan, aki szintén Beach Boys rajongó volt, az elnök felesége elnézést kért az együttestől, amely 1984-ben újra felléphetett a National Mall emlékműnél.<ref name = "Watt"/> Love és Johnston legutóbb 2005-ben adott július 4-i koncertet Washingtonban.
 
[[Fájl:Reagans with the Beach Boys.jpg|thumb|right|300px|A The Beach Boys [[Ronald Reagan]] amerikai elnökkel, és feleségével Nancy Reagan-el, 1983-ban]]
Az együttes tagjai a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján időnként felbukkantak olyan tévés komédiákban, mint a ''Home Improvement''<ref>{{cite web |url=http://www.imdb.com/title/tt0603554/ |title=Home Improvement "The Karate Kid Returns" |accessdate=2011-01-24}}</ref>, a ''Baywatch''<ref>{{cite web |url=http://www.imdb.com/title/tt0394340/ |title=Baywatch (Surf's Up!) |accessdate=2011-01-24}}</ref>, vagy a ''Full House''<ref>{{cite web |url=http://www.imdb.com/title/tt0584108/ |title=Full House (Beach Boy Bingo) |accessdate=2011-01-24}}</ref> (melynek egyik szereplője, John Stamos később a zenekar alkalmi dobosa lett), miközben rendszeresen turnéztak. 1995-ben jól fogadott dokumentumfilm készült Brian Wilsonról ''I Just Wasn't Made for These Times'' címmel, melyben Brian életében először énekelt közösen lányaival, a Wilson Philips trió két tagjával, Carnie és Wendy Wilsonnal. A filmben az előző három évtized számos jelentős rocksztárja nyilatkozott elismerően Wilson tehetségéről és rájuk gyakorolt hatásáról.
 
=== Carl halála és az együttes szétesése ===
[[Fájl:Carl Wilson headstone.jpg|thumb|left|300px|Carl Wilson sírja]]
 
2006. június 13-án a még életben lévő Beach Boys-tagok (Brian Wilson, Mike Love, Alan Jardine, Bruce Johnston és David Marks) félretették nézeteltéréseiket, hogy a Capitol Records [[Hollywood]]-i épületének tetején megünnepelhessék a ''Pet Sounds'' album megjelenésének negyvenedik évfordulóját, és 2003-ban kiadott válogatáslemezük, a ''[[Sounds Of Summer: The Very Best Of The Beach Boys]]'' dupla platinalemezzé válását. Valamennyi tag dísztáblát kapott, Dennis és Carl nevében az egyetlen túlélő Wilson-testvér, Brian vette át a kitüntetést. Maga Wilson utalt arra, hogy az együttes tagjai, akik utoljára 1996 szeptemberében zenéltek együtt, esetleg újra összeállnak.
 
=== Ötven éves évforduló ===
 
2010 nyarán röppent föl a hír, hogy a még életben lévő Beach Boys tagok egy nagyszabású koncerttel szeretnék fennállásuk 50 éves évfordulóját megünnepelni. A fellépésen részt venne az egyetlen túlélő Wilson testvér Brian, Mike Love, Bruce Johnston, valamint a zenekar korábbi ritmusgitárosa Davis Marks.<ref name = "nme50">{{cite web |url=http://www.nme.com/news/the-beach-boys/52167 |title=The Beach Boys to reform for 50th anniversary show |date=2010-07-22 |accessdate=2011-01-22| publisher= New Musical Express}}</ref>
Azonban az hogy ez biztosan megvalósul még kétséges, mert Brian Wilson nem szeretne egykori zenésztársaival együtt dolgozni.<ref name = "Még nem biztos az ünnepi buli"/>
 
== Tagok ==
{{Beach Boys timeline}}
 
Az általános vélemény szerint a perrel Love pusztán arra akarta rákényszeríteni Wilsont, hogy Johnstonnal továbbra is a jól profitáló Beach Boys név alatt turnézhassanak.<ref name = "bad vibrations"/> Mike Love ügyvéde szerint semmi személyes nincs a perben. Állítása szerint:"Mike szereti Briant, jó a kapcsolatuk, és szívélyes is. Mindössze azzal van néhány probléma, ahogy Brian (és társulata) promotálja az albumot."<ref name = "CNN">{{cite web |url=http://web.archive.org/web/20051125123552/http://edition.cnn.com/2005/SHOWBIZ/Music/11/04/people.beachboys.lawsuit.ap/index.html |title=No day at the beach: Love sues Wilson |date= 2005-11-04|accessdate=2011-01-29| publisher= [[CNN]]}}</ref> Stillman, aki 1992 óta képviseli Mike-ot, hozzátette: "Ők ketten még mindig egy család, és társalapítói a rock 'n roll történelem egyik legfontosabb együttesének."<ref name = "CNN"/>
 
== Zenei stílus ==
 
Az együttes hangzására elsősorban az ’50-es évek énekegyüttesei, például a The Four Freshman, {{h|Carlin|2006|p=22}}ami Brian egyik kedvenc együttese volt, a [[The Hi-Lo's]], valamint Chuck Berry volt nagy hatással.{{h|Carlin|2006|p=27}} Kezdeti számaikban elsősorban a fiatalok életstílusát, és az akkoriban nagyon divatos szörf-kultúrát énekelték meg. Noha zenéjük derűs és könnyen emészthető volt, már ezek a korai dalok is meglepően kifinomult dallamokkal és ötletes hangszerelési megoldásokkal hívják fel magukra a figyelmet.
 
Brian Wilson, aki az együttes fő dalszerzője volt, növekvő kreativitásának köszönhetően az együttes rengeteg stílusváltáson ment keresztül. Első lemezeiken elsősorban a [[surf rock]], és a [[rock and roll]] hangzás dominál, amivel megalapozták ismertségüket az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült ÁllamokÁllamokban]]ban. Az 1963-as ''[[Surfer Girl]]'' nagylemez nyilvánvaló művészi előrelépést jelentett a Beach Boys számára. A ''[[The Surfer Moon]]''ban Brian először használ vonószenekart, a dalszövegeik is jóval kifinomultabbá váltak az előző albumokhoz képest. Ezen az albumon alkalmaz Brian először stúdiózenészeket, és a Beach Boys-tagok vokáljai is jóval magabiztosabbak, mint az előző két lemezen. Brian művészi fejlődésének egyik kiteljesedése volt a ''[[The Beach Boys Today!]]'' nagylemez. A korábbi Beach Boys-daloknál jóval komorabb és intelligensebb balladák már a ''[[Pet Sounds]]'' technikai újításait vetítik elő: többek között a vonós és fúvós hangszerek alkalmazását, az ütőhangszerek megnövekedett szerepét, és a hangerő manipulánsát.
 
Brian Wilson művészi kiteljesedését a Pet Sound-sal érte el. Az album új szintre emelte a popzenét, mind a produceri munkában mind a dalszerzésben. A hagyományos billentyűs hangszereken, és a gitárokon kívül más egzotikus hangszereket is használt Brian, többek között: vonószenekart, [[csemballó]], [[fuvola]], [[teremin]], és még sok mást.<ref>{{cite web |url= http://www.allmusic.com/album/pet-sounds-r485904/review| title=Pet Sounds |accessdate=2011-01-22 |author=Richie Unterberger |publisher=allmusic |languages= angol}}</ref> Wilson ezután egy még nagyratörőbb munkába kezdett. A [[Good Vibrations]] kislemez sikerének köszönhetően, ami a korszak legdrágább és legbonyolultabb popfelvétele volt és napjainkig mérföldkőként tartják számon a hangrögzítés történetében, Wilson és új szerzőtársa [[Van Dyke Parks]] a Good Vibrations-höz hasonlóan a Smile-t is rövid szekciókból kívánta felépíteni, oly módon, hogy a végeredmény egyetlen összefüggő zeneművet alkosson. A lemezzel Brian, mentorának, Phil Spectornak a produkciós technikáját, a [[Wall of Sounds]]-ot akarta tökélyre fejleszteni. A Smile végül kudarcba fulladt, de ezt a produkciós technikát a későbbiekben is alkalmazni fogja többek között a "Diamond Head" című instrumentális dalban, melynek felvétele során Brian Wilson visszanyúlt a SMiLE-időszak impresszionista, pszichedelikus hangulatához, és a SMiLE dalaihoz hasonlóan apró szekciókból építette fel a számot.
A következő években, Brian visszavonulásával a többi tag is kibontakozhatta zeneszerzői képességeit, így rengeteg új stílust és műfajt fedezhettek fel. Későbbi dalaikban a [[rock]]-tól kezdve ([[Wild Honey (dal)|Wild Honey]]), egészen a [[disco]]-ig ([[Here Comes The Night]]) számos művészeti ágat érintettek.
 
=== Dalszövegek ===
 
A zenekaron belül a fő dalszövegíró [[Mike Love]] volt, egyben ő írta a korai Beach Boys dalok szövegének jelentős részét. A Beach Boys korai számai a kaliforniai fiatalok életstílusát énekelték meg. Dalaikat három fő csoportra oszthatjuk: a szörf ([[Surfin’ U.S.A. (dal)|Surfin’ U.S.A.]], [[Surfin’ Safari (dal)|Surfin’ Safari]]), az autók ([[Little Deuce Coupe (dal)|Little Deuce Coupe]], [[409 (dal)|409]]), valamint a lányok ([[Wendy (dal)|Wendy]], [[The Warmth of the Sun]]). Brian Wilson többször is dolgozott külső szövegíróval, például [[Roger Christian]]-nel akivel főleg autós témájú dalokat írt, vagy [[Gary Usher]]-el, akivel több, szörf témájú számot írt. Az idő előrehaladtával a dalszövegeik is egyre kifinomultabbá, és "felnőttesebbé" váltak.
A következő albumoktól kezdve folyamatosan eltűnik a Pet Sounds, és a Smile album impresszionista világa, és megjelennek a sokkal realisztikusabb dalszövegek is. A Beach Boys ezután visszanyúl a régi slágerek szövegeihez, a napfényes tengerpart ([[Do It Again]]), és az autók világához ([[Susie Cincinnati]]).
 
=== Koncertek, élő felvételek ===
 
[[Fájl:1964 Beach Boys Concert.jpg|thumb|left|250px|A The Beach Boys 1964-ben]]
A The Beach Boys több koncertet adott, mint a többi nagy rock zenekar.<ref name= "LITE96"/> Fennállásuk során több mint 3000 koncertet adtak szerte a világon.<ref>{{cite web |url=http://archive.is/KWCR |title= Tours & Sessions 1961–1999 |accessdate=2011-01-22}}</ref> A fellépéseik mindig is hatalmas tömegeket vonzottak, átlag 40-50 000 ember előtt játszottak. A ’80-as évek óta a zenekar az egyik résztvevője a július 4-ei ünnepségeknek, ahol hagyományosan a Washington Mall-nál lépnek fel egy általában 700-750 000-es tömeg előtt. Korai koncertjeiken általában saját dalokat játszottak, de voltak más kedvencek is (például "[[Papa Oom Mow Mow]]", "[[Johnny B. Goode]]") amiket ugyanúgy gyakran adtak elő. Vannak olyan Beach Boys számok is amik a mai napig is állandó szereplői a koncertjeiknek (például "[[California Girls]]", "[[I Get Around]]", "[[Surfin’ U.S.A. (dal)|Surfin’ U.S.A.]]", "[[Little Deuce Coupe (dal)|Little Deuce Coupe]]"). Ez utóbbi dal előtt a frontember, Mike Love sorra bemutatta a tagokat, mielőtt elkezdték volna játszani a számot.<ref>"The Beach Boys Concert"(track 3), "The Lost Concert" (5:20-6:00)</ref>
 
Brian romló egészségi állapota, és a stressz miatt már 1964 elején is távolmaradt néhány fellépéstől, majd ’64 végén végleg abbahagyta a koncertezést. Egy ideig Glenn Campbell helyettesítette Brian a koncerteken, majd Bruce Johnston állt a helyére, aki a zenekar állandó tagja lett. Több fontos koncerten működtek közre, például az 1964-es, különösen a fiataloknak szervezett "T.A.M.I. Show"-ban is játszottak, ami az egyik utolsó hivatalos dokumentuma az eredeti fennállású Beach Boys-nak.
A The Beach Boys a mai napig folytatja a turnézást, "Beach Boys Band" néven, és még mindig nagy tömegeket vonzanak a koncertjeik.
 
== Örökség ==
 
A The Beach Boys mindenidők egyik legelismertebb együttese, mind a kritikai, mind a közönségsikert nézve. A [[Billboard]] magazin szerint a kislemez és nagylemez eladásokat tekintve a Beach Boys a legtöbb lemezt eladott amerikai rock együttes.<ref name = "Top 10 American Bands"/> Becslések szerint több mint 100 millió lemezt adtak el a világon.<ref name = "musicatlas"/><ref name="LITE96"/>
Több későbbi előadónak, együttesnek jelentett inspirációt életművük, ezek például: [[The Who]]<ref>{{cite web|url=http://www.allmusic.com/artist/the-who-p5822|author=Eder, Bruce & Thomas, Stephen |title=The Who|accessdate=2011-01-22|publisher=''[[Allmusic]]'' |language=angol}}</ref>,[[Chicago (zenekar)|Chicago]]<ref>{{cite web|url=http://www.allmusic.com/artist/chicago-p3885 |author=Ruhlmann, William |title=Chicago|accessdate=2011-01-22|publisher=''[[Allmusic]]'' |language=angol}}</ref>, [[Bee Gees]]<ref>{{cite web|url=http://www.allmusic.com/artist/bee-gees-p3652|author=Eder, Bruce |title=Bee Gees|accessdate=2011-01-22|publisher=''[[Allmusic]]'' |language=angol}}</ref>, [[Abba]]<ref>{{cite web|url=http://www.allmusic.com/artist/abba-p3492|author=Ankeny, Jason|title=Abba|accessdate=2011-01-22|publisher=''[[Allmusic]]'' |language=angol}}</ref>, [[Queen]]<ref>{{cite web|url=http://www.allmusic.com/artist/queen-p5205|author=Erlewine,Stephen Thomas|title=Queen|accessdate=2011-01-22|publisher=''[[Allmusic]]'' |language=angol}}</ref>, [[The Carpenters]]<ref>{{cite web|url=http://www.allmusic.com/artist/carpenters-p3844|author=Erlewine,Stephen Thomas|title=The Carpenters|accessdate=2011-01-22|publisher=''[[Allmusic]]'' |language=angol}}</ref>, [[Elton John]]<ref>{{cite web|url=http://www.allmusic.com/artist/elton-john-p4617|author=Erlewine,Stephen Thomas|title=Elton John|accessdate=2011-01-22|publisher=''[[Allmusic]]'' |language=angol}}</ref>, [[Yes]]<ref>{{cite web|url=http://www.allmusic.com/artist/yes-p5891|author=Eder, Bruce|title=Yes|accessdate=2011-01-22|publisher=''[[Allmusic]]'' |language=angol}}</ref>,[[Simon and Garfunkel]]<ref>{{cite web|url=http://www.allmusic.com/artist/simon-garfunkel-p5431|author=Unterberger, Richie|title=Simon & Garfunkel|accessdate=2011-01-22|publisher=''[[Allmusic]]'' |language=angol}}</ref>,[[Bangles]]<ref>{{cite web|url=http://www.allmusic.com/artist/bangles-p3625|author=Sullivan, Denise|title=Bangles|accessdate=2011-01-22|publisher=''[[Allmusic]]'' |language=angol}}</ref>
 
== Díjak és jelölések ==
{{bővebben|A The Beach Boys együttes díjainak listája}}
 
* A ''[[Songs From Here & Back]]''-en korábban kiadatlan koncertfelvétek mellett hallható egy-egy dal a még életben lévő eredeti tagoktól (Wilsontól, Love-tól és Jardine-tól) is.
 
== Képgaléria ==
 
<center><gallery>
</gallery></center>
 
== Források ==
* {{href|Carlin|2006|{{Peter Ames Carlin}}}}
* {{href|Wilson|1991|{{Wilson}}}}
== Jegyzetek ==
 
* [http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9094059&la=60956736 Magyar rajongói fórum]
 
=== Könyvek ===
 
* {{cite book |last= Gaines |first= Steven S. |coauthors= |title= Heroes and Villains: The True Story of the Beach Boys |year=1995 |publisher= Da Capo Press |location= |id=ISBN 03068064790-306-80647-9}}
* {{cite book |last= Badman |first= Keith |authorlink= |coauthors= |title= The Beach Boys: The Definitive Diary of America's Greatest Band on Stage and in the Studio |year=2004 |publisher= Backbeat Books |location= |id=ISBN 08239364300-8239-3643-0}}
* {{cite book |last= Holcomb |first= Mark |authorlink= |coauthors= |title= The Beach Boys |year=2003 |publisher= The Rosen Publishing Group |location= |id=ISBN 08239364300-8239-3643-0}}
* {{cite book |last= Williams |first= Paul |authorlink= |coauthors= |title= Brian Wilson And The Beach Boys: How Deep Is The Ocean? |year=2003 |publisher= Omnibus Press |location= |id=ISBN 07119910300-7119-9103-0}}
* {{cite book |last= Doe |first= Andrew G. |authorlink= |coauthors= John Tobler |title= Complete Guide to the Music of the Beach Boys (Complete Guide to their Music) |year=2004 |publisher= Omnibus Press |location= |id=ISBN 18444942681-84449-426-8}}
* {{cite book |last= Lambert |first= Philip |authorlink= |coauthors= |title= Inside the Music of Brian Wilson: The Songs, Sounds and Influences of the Beach Boys' Founding Genius |year=2007 |publisher= Continuum |location= |id=ISBN 08264187670-8264-1876-7}}
* {{cite book |last= Granata |first= Charles L. Granata |authorlink= |coauthors= |title= Wouldn't It Be Nice: Brian Wilson and the Making of the Beach Boys' Pet Sounds (The Vinyl Frontier series) |year=2003 |publisher= Chicago Review Press |location= |id= ISBN 15565250791-55652-507-9}}
* {{cite book |last= Fusilli |first= Jim |authorlink= |coauthors= |title= Pet sounds |year=2005 |publisher= Continuum International Publishing Group |location= |id= ISBN 08264167050-8264-1670-5}}
* {{cite book |last= Preiss |first= Byron |authorlink= |coauthors= |title= The Beach Boys |year=1979 |publisher= Ballantine Books |location= |id=ISBN 03452739820-345-27398-2}}
 
{{Beach Boys}}
 
{{Link FA|de}}
{{Link FA|es}}
156 519

szerkesztés