„Német parasztháború” változatai közötti eltérés

a
Bot: a(z) eu:Alemaniar nekazarien gerra kiemelt szócikk; kozmetikai változtatások
a (Bot: a(z) eu:Alemaniar nekazarien gerra kiemelt szócikk; kozmetikai változtatások)
| területváltozások =
| támadó = paraszti hadak
| védekező = német nemesség<br />[[Sváb Liga]]
| parancsnok1 = [[Thomas Müntzer]]<br />[[Hans Müller von Bulgenbach]]<br />[[Wendel Hipler]]
| parancsnok2 = [[Georg von Waldburg-Zeil-Trauchburg]] gróf<br />
| haderő1 = 300 000 fő
| haderő2 = nincs adat
}}
 
A '''német parasztháború''' vagy '''nagy német parasztfelkelés''' ({{németül|Deutscher Bauernkrieg}}) egy nagy kiterjedésű parasztfelkelés volt [[1524]] és [[1525]] között, amely a [[Német-római Birodalom]] sok tartományára kiterjedt, elsősorban a birodalom déli részén. A felkelés elbukott, ami elsősorban a parasztsereg szedett-vedett fegyverzetének és katonailag képzetlen vezetőinek köszönhető. Hasonlóan az [[1493]]-[[1517]] közötti ''Bundschuh mozgalomhoz'' és a [[Husziták|Huszita háborúkháborúkhoz]]hoz, ehhez a felkeléshez is részben gazdasági, részben vallási okok vezettek. A német parasztháború volt a legnagyobb kiterjedésű felkelés a [[Francia forradalom]] [[1789]]-es kitöréséig.
 
A felkelés a [[Német-római Birodalom]] délnyugati részén kezdődött több, egymástól különálló megmozdulással, majd fokozatosan továbbterjedt a birodalom középső és keleti részére, továbbá a mai [[Ausztria]] és [[Svájc]] területére is. A felkelők azonban számos leküzdhetetlen akadályba ütköztek. A mozgalmat a központi irányítás teljes hiánya jellemezte, ami lehetetlenné tette a parancsok összehangolását. Ezenkívül nem rendelkeztek tüzérséggel és lovassággal, a parasztok legtöbbjének pedig egyáltalán nem volt katonai tapasztalata. A harctéren gyakran kényszerültek visszavonulni vagy menekülni, amely során az üldözők sokakat lemészároltak. Ezzel szemben a birodalmi csapatok fegyelmezett, tapasztalt és jól felszerelt katonákból álltak, akiket képzett parancsnokok vezettek, továbbá megfelelő anyagi háttérrel és ellátmányozással rendelkeztek.
A háború természetéről, okairól és következményeiről a történészek eltérő véleményen vannak.
 
== Előzmények ==
A [[16. század]]ban a [[Német-római Birodalom]] egy sok szempontból széttagolt állam volt. Területe kisebb választófejedelemségekből, hercegségekből és szabad városokból állt. Ezeket az [[1517]]-ben [[Lutherstadt Wittenberg|WittenbergWittenbergből]]ből kiinduló reformáció által életre hívott felekezeti megoszlás tovább tagolt. A felkelés idején [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] viselte a császári címet ([[1519]]-től), aki egyben spanyol király is volt. A tartományok, hercegségek élén főnemesi családok álltak, akik számos egyházi hivatalt is viseltek. Ez a tény is hozzájárult az egyház elvilágiasodásához. A német egyház ráadásul gazdaságilag függetlenedett a [[Vatikán|Szentszéktől]].
 
=== Reformáció ===
A [[reformáció]] vezéralakja, [[Luther Márton]] nem állt egyik fél pártjára sem. Elítélte a parasztok ellen elkövetett igazságtalanságokat és a parasztok erőszakos reakcióját is. [[Luther Márton|Luther]] támogatta a gazdaság központosítását és a városiasodást is. Ezzel elidegenítette magától a kisnemesek nagy részét, de megerősítette pozícióját a városi polgárság körében. Szerinte az ember életének értelme a munka: a parasztok dolga a földművelés, a nemeseké és az uralkodó osztályé pedig a béke fenntartása. [[Luther Márton|Luthernek]] ezért is el kellett ítélni a háborút, hiszen a felkelés megtörte a békét. Bírálta azonban a nemesség könyörtelen bánásmódját a felkelőkkel szemben. [[Luther Márton|Luthert]] a felkelésről formált véleményéért gyakran kritizálták.[[Luther Márton|Luther]] minden alkalmat megragadott, hogy fellépjen [[Thomas Müntzer|Müntzer Tamás]] tanításai ellen. Így született meg a ''Wider die Mordischen und Reubischen Rotten der Bawren'' (''A gyilkoló és rabló parasztok hordái ellen'') című cikke. Itt szó szerint ezt írja:
 
A befolyásos [[reformáció|reformátor]], [[Thomas Müntzer|Müntzer Tamás]] a felkelők mellé állt és támogatta a parasztok követeléseit. Bár [[Thomas Müntzer|Müntzer]] alapvetően vallási vezető volt, különösen nagy érdeklődét mutatott a szociális problémák iránt. Tanaira leginkább a parasztság mutatott fogékonyságot. A háború előrehaladtával a vallási kérdések háttérbe szorultak. A háború alatt [[Thomas Müntzer|Müntzer]] tartományról tartományra utazott és bátorította a parasztokat. [[Szászország]]ban ő lett a felkelők vezére.
 
=== Társadalom ===
A [[16. század]]ban a birodalomra a növekvő társadalmi ellentétek voltak jellemzőek: főleg nemesek és parasztok, valamint főnemesek és köznemesek között.
 
A fejedelmek és a főnemesség hatalmuk központosítására törekedtek és igyekeztek függetleníteni magukat a császári hatalomtól. Ebben segítségükre volt a német egyház is. Az arisztokrácia érdekében állt továbbá a köznemesség gyengítése is, amit birtokaik elvételével próbáltak elérni. Ekkor robbant ki [[1522]]-ben a ''lovagok lázadása'' a Rajna-vidéken, amit egy év alatt levertek. A fellázadó kisnemesek ellen összefogtak a [[Római katolikus egyház|katolikus]] és a [[Protestantizmus|protestáns]] fejedelmek.
 
A [[középkor]] végére a köznemesek által képviselt lovagi harcmodor elavult, hiszen a [[gyalogság]] és a [[lőpor|puskapor]] szerepének növekedése háttérbe szorította őket. Fényűző életmódjuk miatt sokan eladósodtak, birtokaikat elvesztették.
A parasztság - elsősorban a [[reformáció]] új tanainak köszönhetően - több jogot követelt magának, mint amennyi eddig volt nekik: szabad vallásgyakorlást, szabad plébánosválasztást, a jobbágyság intézményének megszüntetését, az erdők, rétek és vizek szabad használatát.<ref>http://www.keresztenymagyarorszag.hu/tortenelem/egyhaztortenet/A+kereszt%E9ny+%FAjkor.+Az+egyh%E1z+helyzete+a+reform%E1ci%F3+k%FCsz%F6b%E9n/2.+r%E9sz%3A+A+reform%E1ci%F3+meger%F5s%F6d%E9s%E9nek+folyamata+a+n%E9met+paraszth%E1bor%FA+lever%E9s%E9ig+(1521-1525)</ref>
 
=== Sváb Liga ===
[[Fájl:Bauernjoerg.jpg|thumb|Georg von Waldburg-Zeil-Trauchburg gróf]]
A [[Sváb Liga]] a fejedelmek, főnemesek, egyházi vezetők és szabad városok közötti szövetség volt, amelyet [[1488]]-ban alapítottak egy korábbi, 22 várost tömörítő szövetség felújításával. Alapító tagja volt 22 város, püspökök, lovagok és több fejedelem is. Rendszeresen tartottak találkozókat, és egy 12 000 gyalogosból és 1200 lovasból álló állandó zsoldossereget tartottak fenn. A szövetség központja a parasztháború idején [[Ulm]] városában volt. A liga csapatait a háborúban [[Georg von Waldburg-Zeil-Trauchburg]] gróf vezette.
 
== A felkelés kitörése ==
 
== A felkelés menete ==
 
== Emlékezete ==
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
== Források ==
{{Fordítás|en|German Peasants' War}}
 
 
{{Portál|Történelem||Középkor||Németország}}
 
[[Kategória:Középkori háborúk]]
[[Kategória:Polgárháborúk]]
 
{{Link FA|eu}}
158 236

szerkesztés