„Clement Attlee” változatai közötti eltérés

a
Bot: a(z) he:קלמנט אטלי kiemelt szócikk; kozmetikai változtatások
a (infobox egységesítése AWB)
a (Bot: a(z) he:קלמנט אטלי kiemelt szócikk; kozmetikai változtatások)
1919-ben London Stepney kerületének polgármestere lett, ez volt a város egyik legszegényebb negyede. Vezetésével a kerület elérte hogy az ingatlan tulajdonosok lakhatóvá tegyék a nyomornegyedet és védőnők és egészségügyi ellenőrök segítségével csökkentették a csecsemőhalandóság arányát. 1922-ben a limehouse-i választókörzet parlamenti képviselője lett, az első munkáspárti kormány idején (1924) hadügyi államtitkár, a második kormány alatt (1929–31) tárca nélküli majd postaügyi miniszter volt. 1927-ben tagja volt a többpárti Simon Bizottságnak, amely India önrendelkezésének lehetőségét vizsgálta meg. 1935-től a Munkáspárt vezetője, George Lansbury lemondása után, aki ellenezte a szankciók bevezetését Olaszország ellen az [[abesszíniai háború]] miatt.
 
Attlee korán felismerte a [[Harmadik Birodalom|náci NémetországNémetországból]]ból fenyegető veszélyt, a fegyverkezési versenyt a [[müncheni egyezmény]]t a német igényt a [[Szudétavidék]]re. Ellenezte a [[Neville Chamberlain]]-kormány által 1939-ben bevezetett hadkötelezettséget is. Norvégia német megszállása miatt Chamberlain kénytelen volt lemondani. Az új miniszterelnök [[Winston Churchill]] kénytelen volt koalícióra lépni a Munkáspárttal. A háborús kabinetben Attlee egyre fontosabb szerepet vállalt és 1942-től miniszterelnök-helyettes és a tengerentúli területek titkára, 1943-tól a Lord Tanács elnöke lett.
 
1945-ben az európai harcok befejezése után a Munkáspárt felmondta a koalíciót Churchillel és a parlamenti választásokon győztes Attlee és pártja alakított kormányt. Népszerű programot indítottak a jóléti állam és a szociális reform meghirdetésével. 200 fontos törvény született 1945 és 1948 között a radikális reformok végrehajtására, nyugdíjak és egyéb juttatások emeléséről, az állami egészségügyi rendszer működésének korszerűsítésére. Államosítják a legnagyobb angol bankot, a szénbányákat, vasutakat, villamosenergia- vas- és acélipart, távírórendszert. A [[Marshall-terv|Marshall-segély]] segítségével újjáépítik a háborús károkat. Az [[Egyesült Királyság]] részvételével megalakul a [[Nyugat-európai Unió]] és a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete]] (NATO).
1951-re meggyengült a Munkáspárt, az októberi választásokon a konzervatív párt győzött és [[Winston Churchill]] lett újra a miniszterelnök. 1955-ben Attlee lemondott a pártvezetői címéről is, de haláláig tagja maradt a Lordok házának. 1967-re a sok dohányzás miatt meggyengült az egészsége, október 8-án tüdőgyulladásban hunyt el, hamvait a [[Westminsteri apátság]]ban helyezték el.
 
== Publikációi ==
* The Social Worker (1920)
* The Town Councillor (1925)
* The Will and the Way to Socialism (1935)
* The Labour Party in Perspective (1937)
* Collective Security Under the United Nations (1958)
* Empire into Commonwealth (1961)
 
[[Kategória:1883-ban született személyek]]
[[Kategória:1967-ben elhunyt személyek]]
 
{{Link FA|he}}
156 556

szerkesztés