Wikipédia

„Hasüreg” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
39. sor:
A vakbél a felszálló vastagbélbe folytatódik, a máj alatt egy éles hajlattal megy át a haránt vastagbélbe, majd ez utóbbi a lép alatti hajlattal a leszálló vastagbélbe, amely a bal csípőárokban a szigmabélbe folytatódik, ez a kismedencében lévő végbélbe megy át. A vastagbél mintegy "bekeretezi" a vékonybeleket. A haránt vastagbél baloldali harmadáig a vastagbelet a felső, innen az alsó bélfodri verőerek látják el. (A végbél középső harmadát a belső csípőverőér, alsó harmadát az artéria pudenda interna látja el.)
 
== [[hashártya|Mesocolon]] transversum ''(vastagbél hashártyakettőzete)'' ==
A vastagbél egyes szakaszait rögzítő [[hashártya]]kettőzet. Ilyen lényegében csak a haránt vastagbélnél és a szigmabélnél, valamint a végbél felső harmadánál (és változóan a vakbélnél) van. A vastagbél többi szakasza keskeny csíkban rögzül a hátsó hasfal képződményeihez, ettől függetlenül alapvetően intraperitonealis helyzetűnek tekinthetők.
== [[Májkapugyűjtőér]] [[véna|''(vena portae)'']]==
A májkapuvéna ''(vena portae)'' páratlan hasüregi szervek vérét szedi össze, a hasnyálmirigy fejénél a lépvéna és a felső bélfodri véna összeömlésével alakul ki.
== [[Retroperitoneum]] ''(hashártya mögötti tér)'' ==
A peritoneum hátsó fali lemeze mögött tér a retroperitoneum, az itt található szervek retroperitoneáliretroperitonealis helyzetűek. (Ezek közül fentebb említésre került a nyombél alsó kétharmada és a hasnyálmirigy.
== [[Véredény|Nagyerek]] [[aorta|''(aorta abdominalis)'']] et [[véna|''(vena cava inferior)'']] ==
A leszálló aorta a rekeszen keresztül saját nyílásán keresztül lép be a hasüregbe, a gerinc előtt baloldalon fut le és a negyedik ágyéki csigolya magasságában oszlik közös csípőverőerekre. A vesekapukhoz futó erős páros ágai a veseartériák. Kisebb páros ágakat a mellékvesékhez. Hosszú - a nagy horpaszizmon lefutó ágai - férfiban a herékhez ''(arteria testicularis)'', nőben a petefészkekhez ''(arteria ovarica)'' haladnak. A vena cava inferior a belső csípőverekcsípőerek összeömléséből jön létre, a gerinc előtt jobb oldalon fut a máj hátsó felszínéhez, aminek állományával szorosan összenőtt. A rekeszen saját nyílásán átlépve közvetlenül beömlik a szív jobb pitvarába. A vesevénák az artériák előtt futnak, a kisebb ágak követik a megfelelő artériákat. A nagyerek és a veseerek előtt elhalad egy kötőszövetes lemez, amely oldalt a vesék előtt is folytatódik.
 
== [[vese|Vesék]] ''(ren)'' ==
A vesék állományát közvetlenül egy kötőszövetes tok borítja, amelyen kívül egy zsíros tok veszi körül, elől pedig elhúzódik a nagyereknél említett kötőszövetes lemez ''(fascia renalis)''. Felső pólusaik a középvonalhoz valamivel közelebb vannak, mint az alsók. Hátsó felszínük a nagy horpaszizomhoz, a négyszögű ágyékizomhoz és a rekesz ágyéki részéhez fekszenek hozzá. A vesekapu kissé befelé, lefelé és előre néz. A vesekapun áthaladó nagyobb képletek - elölről hátrafelé - a vesevéna, a veseartéria és a húgyvezeték. A vesék a 12. háti és az 1. és 2. ágyéki csigolyák magasságában vannak, a jobboldali a nagy teret elfoglaló máj miatt fél csigolyatesttel lejjebb. (12. borda a jobb vese felső pólusa fölött halad el, a bal vesét 1/3:2/3 arányvanarányban osztja. A jobb vese felső fele benyomul a máj hashártyával nem borított hátsó felszíne és a rekesz közé. Elülső felszínének alsó részéhez a vastagbél jobboldali hajlata, vesekapui részéhez a patkóbél leszálló része fekszik hozzá. A bal elülső felszíne vese a gyomorral, a léppel, a vastagbél baloldli hajlatával és vékonybélkacsokkal érintkezik.
== [[mellékvese|Mellékvesék]] ''(glandula suprarenalis)'' ==
Mindkét oldali vese felső pólusán, a zsíros tokon belül helyezkednek el.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hasüreg”