„Symmachus” változatai közötti eltérés

A szenátus épületében álló oltár ügye a IV. században a keresztény-pogány szembenállás egyik központi témája volt. Az ekkörül zajló viták tétje annak eldöntése volt, hogy [[Krisztus]] vagy pedig Győzelem istennője tette lehetővé a Római Birodalom létrejöttét. Amennyiben ugyanis Krisztus mindenhatósága az oka, úgy nincs szükség, sőt [[blaszfémia]] a Victoria-oltár. Az oltárt Kr.e. 29-ben maga Augustus szentelte fela Curia Iuliában, és a szenátorok rendzseresen áldozatot mutattak be előtte a Birodalom megmaradásáért. Az oltárt először 357-ben távolította el [[II. Constantius római császár|II.Constantius császár]],azonban 361-ben [[Flavius Iulianus római császár|Iulianus Apostata]] visszaállította a helyére. Gratianus császár 382-ben újra eltávolította az oltárt. Symmachus mint praefectus urbi 384-ben a III. relatiojában foglalt állást a szobor visszaállítása mellett. A mű továbbélését jórészt annak köszönheti, hogy hozzácsatolták Ambrus püspök erre adott válaszához. Írásában Symmachus a " nemzeti" hagyományok, a dicső múlt emléke, illetve neoplatonikus érvek mellett hivatkozik a [[Mediolanumi ediktum|Constantinus által bevezett vallási toleranciára]] is. A Victoria-oltár körüli vitába [[Prudentius]] is állást foglalt, aki ''Contra Symmachum'' című művében amellett érvelt, hogy a birodalmat a rómaiak erényei hozták létre, és emiatt lehetőség van a birodalmat kereszténnyé tenni.