„Ábrányi Emil (költő)” változatai közötti eltérés

|kép=Ábrányi Emil ifj 1897-23.jpgJPG

|született_idő=[[18501851]]. [[decemberjanuár 311.]]

|elhunyt_idő=[[1920]]. [[május 20.]] {{életkor-holt|18501851|121|311|1920|5|20}}

|fő mű=[[Friedrich de la Motte Fouqué]]: Undine fordítása<br/>[[Richard Wagner|Wagner]]: Trisztán és Izolda fordítása<br/> [[George Byron|Byron]]: Don Juan fordítása (1848 és 1892)<br/> [[Edmond Rostand|Rostand]]: Cyrano de Bergerac fordítása (1898)<br/> [[Edmond Rostand|Rostand]]: A sasfiók fordítása (1903)

'''Ifjabb Ábrányi Emil''' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[18501851]]. [[decemberjanuár 311.]]<ref>Révai nagy lexikona, Budapest, 1911, 1. kötet, 38. o.</ref> – [[Szentendre]], [[1920]]. [[május 20.]]) költő, műfordító, újságíró; id. [[Ábrányi Kornél]] zeneszerző fia, [[Ábrányi Kornél, ifj.|ifjabbifj. Ábrányi Kornél]] öccse és id. [[Ábrányi Emil, id.|Ábrányi Emil]] író unokaöccse. Felesége [[Wein Margit]] opera-énekesnőoperaénekesnő, fiuk a zeneszerző-karmester [[Ábrányi Emil, legifjabb|Ábrányi Emil]].

Pesten született [[18501851]]. [[decemberjanuár 311.|decemberjanuár 311-énjén]]. Tanulmányai végeztével írói hivatásának élt, sés több lapnál működött mint tárcaíró és színiszínikritikus bírálóvolt.

Első [[vers]]e [[1866]]-ban jelent meg. 1885-ben a ''[[Koszorú]]'' című hetilap szerkesztője. 1873-tól a ''[[Pesti Napló]]'', 1879-től a ''[[Magyarország (újság)|Magyarország]]'', 1896-tól a ''[[Budapesti Napló]]'', 1904-től 1907-ig ''[[A Nap]]'' belső munkatársa. volt.

[[1889]]-ben a [[kecel]]i kerület [[országgyűlési képviselő]]jévé választották, függetlenségi programmal. [[1876]]-tól a [[Petőfi Társaság]] tagja, majd 1880–1890 között másodtitkára. [[1885]]-től a [[Kisfaludy Társaság]] tagja.

[[1906]]-tól haláláig [[Szentendre|Szentendrén]] élt, a ma is álló [[Ábrányi-villa|Ábrányi-villában]], a szentendrei Szamár-hegy északi lábánál. Aktív közéleti személyiség lett, [[1913]]-tól a helyi városfejlesztő egyesület elnöke. [[Dumtsa Jenő]] mellett a második, akiről még életében utcát neveztek el, a villájához vezető út 1913-tól máig is Ábrányi Emil utca. A villát az 1930-as években a család [[Goldberger Leó]]nak adta el.<ref>[http://www.szevi.hu/archivum/szevi09_33.pdf Szentendre és Vidéke hetilap]</ref>

Verseinek nagy hatása volt a századvégi ifjúság körébenifjúságra (hírnevét ezek alapozták meg), melyeket a „szerelem, haza és emberiség” ihlették ''([[Tolnai nagylexikon]])''; „nagy formakészségről tanúskodó, nemes pátoszú, de sokszor szónokias hangú költeményeivel az elsők egyike, akik Arany irányával szemben a nemzeti elem helyett az egyénit és az általános emberit juttatják érvényre költészetükben”. KevesebbKisebb sikere volt saját drámáival.

Működésének legkiválóbb oldalát műfordításai jelentik. Legnagyobb jelentőségű e téren [[George Byron|Byron]] ''Don Juan''-jának átültetése (Budapest, 1884 és 1892), akinek ''Manfréd''ját is lefordította. Fordított számosSzámos színművet is magyarított, köztük [[Edmond Rostand]] ''[[Oldwikisource:Cyrano de Bergerac (magyar fordítás)|Cyrano de Bergerac]]''ját (Budapest, 1898) és ''Sasfiók''-ját (Budapest, 1903), [[Maurice Maeterlinck|Maeterlinck]] ''Monna Vanná''-ját és [[Henrik Ibsen]] ''Solness építőmester''-ét. Műfordításai ma is klasszikus értékűek.

Versei 1866-tól jelentek meg. 1875-től a Petőfi Társaság, 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja., Számostöbb korabeli lap ''(Pesti Napló'', ''Budapesti Napló'', ''A Nap)'' munkatársa, 1885-ben a ''Koszorú'' című hetilap szerkesztője volt. Költőként elsősorban az ifjúság körében volt népszerű, különösen hazafias ''Márciusi dalai'' miatt. Műfordítóként is maradandót alkotott. [[1889|1889-ben]] a [[kecel]]i kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. AAkkoriban a [[Víziváros (Budapest)|Vízivárosvízivárosi]]ban (Hunyadi János utca)utcában lakott.

* [[Richard Wagner|Wagner]]: Trisztán és Izolda (Budapest, 1889)

[[Fájl:Ábrányi Emil ifj 1897-23.JPGjpg|bélyegkép|jobb250px|balra|Ábrányi Emil]]

* ''Szabadság, Haza'' (költemények, Budapest, 1888
);