Főmenü megnyitása

Módosítások

a
WP:FELÉP szerinti fejezet cím, egyéb apróság AWB
Caesar i. e. 57-ben kezdte meg a Belgae területek meghódítását. A [[Commentarii de bello Gallico]] szerint a Belgae már korábban nekiláttak, hogy magukat megszervezzék és felfegyverezzék Caesar korábbi hódításai miatt. Erre válaszul Caesar két új római légiót szerelt fel, illetve utasította gall szövetségeseit, az [[Aedui]] törzset, hogy támadják meg a Bellovacit. Ellenfelei jelentős száma és legendás bátorsága miatt Caesar óvatosan kezdett neki a támadásnak, és kezdetben csak lovasságát használta arra, hogy a Belgae erőket felmérje, gyengeségeiket kitapasztalja. Miután meggyőzte magát arról, hogy katonáinak van esélye a Belgae ellen, Bibrax (a mai [[Laon]] és [[Reims]] közelében, a Remi törzs szállásterületén, tábort épített. A tábort az egyik oldalról egy mocsár, a másik oldalról az [[Aisne (folyó)|Aisne folyó]] védelmezte.
 
A Belgae sereg a folyón átkelve támadott és csak heves csata után tudták őket a rómaiak visszaszorítani. Mivel a rómaiakat nem tudták elűzni és az Aedui egyre közelebb kerültek a Bellovaci szállásterületéhez, a Belgae sereg feloszlott és minden törzs visszatért a saját területét védelmezni. Miután megegyeztek, hogy bármelyik törzset támadja meg Caesar, a többi a segítségére fog sietni, a Belgae éjfél körül tábort bontottak és elvonultak. Napkelte után Caesar meggyőződött arról, hogy a visszavonulás nem csak csapda és a római lovasságot küldte a visszavonulók üldözésére, maga pedig három légióval utánuk indult.
 
Caesar ekkor a Suessiones területére vonult be és ostrom alá vette Noviodunum ([[Soissons]]) városát. A rómaiak előkészületeit, különösen az ostromgépeket látva a Suessiones megadták magukat és Caesar ekkor figyelmét a Bellovaci felé fordíthatta, akik eddigre visszavonultak Bratuspantium erődjébe (a mai [[Amiens]] és [[Beauvais]] között feküdt). A római támadást követően hamar megadták magukat, csakúgy, mint az Ambiani.
 
A [[Nervii]], az Atrebates és a Viromandui törzsek viszont a fegyveres ellenállás mellett döntöttek (az Atuatuci szintén velük tartottak, de a csatára nem érkeztek meg). A fegyveresek ekkor az erdőbe vetették magukat és a [[Sabis]] folyó mentén megtámadták a rómaiak menetoszlopát. A támadás annyira váratlan volt, hogy a római katonáknak arra se volt ideje, hogy sisakjukat felvegyék vagy pajzsukról a borítást levegyék. Caesar nem kis személyes bátorságról tanúságot téve megragadott egy pajzsot, az élvonalba verekedte magát és megszervezte katonáit, időközben megérkezett a két légió, amely a poggyászokat és a felszerelést kísérte és beavatkozásuk eldöntötte a csatát. Caesar szerint Nervii szinte teljesen megsemmisültek a csatában, de ennek ellenére hősöknek nevezi őket.
[[Fájl:England Celtic tribes - South.png|220px|Kelta törzsek Dél-Angliában]]
 
A Belgae áthajóztak a La Manche csatornán, amiről Caesar is említést tesz.<ref>Julius Caesar, ''Commentarii de Bello Gallico'' [[s:Commentaries on the Gallic War/Book 2#4|2.4]], [[s:Commentaries on the Gallic War/Book 5#12|5.2]]</ref> Eszerint előbb csak rablóportyára indultak, majd később letelepedtek a szigeten.
 
Az [[Ambiani]] törzs által használt nagyszámú, az i. e. 2. szd-ból származó pénzérmét tártak fel Dél-Angliában. Caesar hódításai után nem sokkal a [[Suessiones]] törzs egyik fejedelme, [[Diviciacus (Suessiones)|Diviciacus]], nemcsak a Belgae egyik legnagyobb hatalmú uralkodója lett, hanem hatalma kiterjed Anglia egy részére is. Az [[Atrebates]] törzshöz tartozó [[Commius]], Caesar korábbi szövetségese, Angliába menekült, miután részt vett Vercingetorix felkelésében és vagy csatlakozott, vagy megalapította saját törzsének angliai csoportját. Britannia római hódításának idejére számos délkelet-angliai törzs vagy a Belgae-től származott vagy pedig Belgae származású uralkodói voltak. A [[Britannia (provincia)|Britannia római provincia]] későbbi közigazgatási egységei ''([[civitas]])'' egy a Belgae nevet viselte, és ide tartozott Magnus Portus ([[Portsmouth]]) valamint Venta Belgarum ([[Winchester, Hampshire|Winchester]] városa.<ref>[[Sheppard Frere]], ''Britannia: a History of Roman Britain'', third edition, Pimlico, 1987; John Creighton, ''Coins and power in Late Iron Age Britain'', Cambridge University Press, 2000</ref>
A Belgae elnevezés eredete a másik feltételezés szerint az indo-európai ''*bel'', amely kerek, felfújt tárgyat jelent (ld. az angol ''ball''), vagy átvitt értelemben „kör, had, szövetség; és a gall ''-*ga'', amely harcost jelent. A Belgae ebben az értelemben a „szövetség tagja, harcosa” lenne. Az utóbbi értelmezés mindenesetre illik a Caesar által adott leíráshoz a Belgae és a gall törzsek viszonyáról.
 
== Jegyzetek ==
{{forrásokjegyzetek}}
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
==Lásd még==
*[[Nordwestblock]]
*[[Commentarii de bello Gallico]]
 
{{DEFAULTSORT:Belgato~rz~sek}}
[[Kategória:Ókori kelta népek]]
[[Kategória:Belgium történelme]]
[[Kategória:Ókor]]
[[Kategória:Gallia]]
294 148

szerkesztés