Wikipédia

„II. Apafi Mihály” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
35. sor:
[[1676]]. [[október 13.|október 13]]-án született Gyulafehérváron [[I. Apafi Mihály]] és [[Bornemissza Anna]] fiaként. Testvérei közül egyedüliként élte meg a felnőttkort. Még apja életében, [[1681]]. [[június 10.|június 10]]-én erdélyi fejedelemmé választották, azzal a feltétellel, hogy húszéves korában veheti át a hatalmat. Korai fejedelemmé választásának oka az öröklés biztosítása volt, és ezt a választást [[IV. Mehmed oszmán szultán|IV. Mehmed]] jóváhagyta. Maga Apafi is IV. Mehmed athnaméja révén uralkodott, így a választás legfontosabb legitimációja megvolt. Ez azonban súlyos anyagi áldozatba került Erdély számára.
 
1683-ban I. Apafi még a [[Bécs]]et ostromló török sereget segíti kényszerből, azonban Bécs felszabadítása után a császári hadsereg ellentámadásba lendült és évekig tartó sikersorozatot kezdett meg. 1686-ban Buda visszafoglalására is sor került, ugyanekkor, júniusban a [[Haller-diploma|Haller-diplomával]] Erdély formális függőségbe került Lipóttól. Az okiratban azonban Lipót elismerte II. Apafi Mihály örökösödési jogát. A Magyarországimagyarországi hadjáraton részt vevő császári sereg ezután Erdélybe vonult telelni. Ebben a helyzetben feladták a korábbi életkorra vonatkozó feltételt és a Lipót által frissen elismert örökösödési joggal élve [[1687]]. szeptember 17-én beiktatták II. Apafi Mihályt a fejedelmi méltóságba, októberben apja aláírta a [[balázsfalvi paktum]]ot. Ettől kezdve Erdély nem török adót és ajándékot, hanem német adót és katonatartást fizetett. A fejedelemség felesküdött a császárra és német helyőrségeket fogadott be, a pozsonyi országgyűlés pedig kimondta a Habsburgok örökös jogát Szent István koronájára, amit Lipót Erdéllyel együtt értett.
 
Erdély már hosszabb ideje súlyos gazdasági helyzetben volt, amit a mértéktelen katonai kiadások, a török és német adók, valamint a [[vasvári béke|vasvári békével]] elvesztett fontos területek okoztak elsősorban. Idősebb Apafi felesége 1688-as halála után egyre mélyebb depresszióba esett, majd 1690. április 15-én meghalt egy vadászaton szerzett meghűlés szövődményeiben.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Apafi_Mihály”