„Kraszna vármegye” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
9. sor:
A 895-ben ide benyomuló magyar törzsek a megye területén nem létesítettek állanó téli szállásokat, de a Berettyó mentén felhatolva völgyeit nyári legelőnek használták.
A megye ősi birtokosai közül ismert a Berettyó torkolatvidékén lakó [[Csolt nemzetség]], a lázadó Vata nemzetsége. A Berettyó forrásvidékén fekvő [[Szilágysomlyó]], régi nevén ''Vattasomlaja'' is a [[13. század]]ig a Csolt nemzetség birtoka volt. Egy Szent László korából való oklevéltöredék szerint pedig a [[11. század]]ban Napkor és Meszte [[Bölénymező]]nél való föld és [[tized|dézsma]]mentesség kiváltságáról tesz említést, utóbbiak: a Napkor és Meszte nembelieknek a [[13. század|13]]-[[14. század]]ban [[Szilágyborzás|Borzás]] faluban voltak birtokaik. E nemzetségnek ezenkívül az Alföldön, a [[Nyírség]]ben is volt egy [[Napkor]] nevű szikes birtoka, mely [[11. század]]i szálláspárra mutat, melyet még Napkor vagy Meszte kaphatott adományba. E adatok arra mutatnak, hogy míg a [[10. század]]ban a megye területét csak nyári legelőnek használták, a 11. századra a magyar és szláv birtokosréteg itt állandó településeket hozott létre.
A megye megszervezése az első alapítású vármegyék közé tartozik, és a megye területén esperesség is alakult, ez arra utal, hogy még Szent István hozta létre az államszervezéskor.
A várszervezet annak köszönheti létét, hogy a megyén vezetett keresztül az Észak-Erdélybe vivő főút és itt ágazott szét a [[Meszesi kapu]] felé, valamint délre kanyarodva a [[Sebes-Körös]] völgyébe. Felállítása valószínűleg megelőzte az István király uralkodásának vége felé létesített Szolnoki [[várispánság]] szervezését, amikor környékét a Szolnok vár alá rendelték.
A megye [[tatárjárás]] előtti szervezete már rendelkezett ispánnal (1164-), udvarbíróval, hadnaggyal, várnaggyal, billogossal, [[várjobbágy]]okkal,
[[IV. Béla]] várépítő politikájának köszönhetően a megye képe a tatárjárás után jelentősen átalakult: 1249-ben a [[Geregye nemzetség]]ből való [[Geregye nembeli Pál (országbíró)|Pál országbíró]] nyert itt birtokokat a királytól: az Igyfon erdőuralom peremén [[Zovány]], Nagyfalu és Valkó földeket, melyeknek határai kiterjedtek az uradalom erdeire is. A Berettyó kanyarulatánál Pál mester vagy fiai építették fel [[Valkó vár]]át, amely [[IV. László]] király uralkodása alatt a [[Geregye nemzetség]] uralmát megtörő és a bihari várakat elfoglaló [[Borsa nemzetség]]beli [[Borsa Kopasz]] kezére jutott, kinek fiától Bekchtől [[Károly Róbert]] egyik vezére [[Elefánty Dezső]] 1316-ban elfoglalta, de [[Borsa Kopasz|Kopasz]] veje Majos fia Majos híveivel csatát nyerve birtokba vette a megyét, amely kezén maradt 1318-ban bekövetkezett bukásáig, sőt később az ispánság is a kezébe került 1333-ig.
|