„Kraszna vármegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
16. sor:
A megye [[tatárjárás]] előtti szervezete már rendelkezett ispánnal (1164-), udvarbíróval, hadnaggyal, várnaggyal, billogossal, [[várjobbágy]]okkal, száznagyokkal, várnépekkel (1213-1319). Ekkorról már 10 várbirtokról van tudomásunk és 1219-ben említették 2 centurióját is, ami legalább 2 század várnépet jelentett. A vármegyében határőrszervezetnek nem volt jele, ezt a feladatot a Meszesen túli várispánságok látták el. A tatárjárás a megye lakosságát is erősen megtizedelte, mivel a megye a mongol sereg útvonalába esett. Ismert több falu elnéptelenedése a [[Berettyó]] parton és Somlyó körül, és elvesztette jelentőségét maga a vár is.
[[IV. Béla]] várépítő politikájának köszönhetően a megye képe a tatárjárás után jelentősen átalakult: 1249-ben a [[Geregye nemzetség]]ből való [[Geregye nembeli Pál (országbíró)|Pál országbíró]] nyert itt birtokokat a királytól: az Igyfon erdőuralom peremén [[Zovány]], Nagyfalu és Valkó földeket, melyeknek határai kiterjedtek az uradalom erdeire is. A Berettyó kanyarulatánál Pál mester vagy fiai építették fel [[Valkó vár]]át, amely [[IV. László]] király uralkodása alatt a [[Geregye nemzetség]] uralmát megtörő és a bihari várakat elfoglaló [[Borsa nemzetség]]beli [[Borsa Kopasz]] kezére jutott, kinek fiától Bekchtől [[Károly Róbert]] egyik vezére [[
A vár körül már a Borsa nemzetség ideje alatt tekintélyes váruradalom is kialakult, mely kiterjedt a Berettyó és a Felső-Kraszna völgyi falvakon kívül a lakatlan erdőségekre is.
| |||