„Papp Miklós” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1880-ban elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Keresztesi '''Papp Miklós''', ''K. Papp Miklós'' ([[Dés]], [[1837]]. [[október 29.]] – [[Kolozsvár]], [[1880]]. [[február 12.]]) hírlapszerkesztő.
 
==Élete==
 
Papp Joachim jómódú kereskedő (megh. 1873. máj. 12.) és Moldován Katalin (megh. 1879. dec. 24.) szülők fia. Tanulmányait [[Kolozsvár]]t kezdette, azonban beteges volta miatt abbahagyta sés egészsége helyreállítása céljából atyjánakapjának keresztesi birtokára ment, ahol szépirodalmi sés történelmi tanulmányokkal foglalkozott. Nagy hajlammal bírt a történelem búvárlatához pályája kezdetétől egész végig;. iróiÍrói munkálkodásának java részét históriai tárgyak feldolgozása tölti be; adatgyűjtéseivel sok hasznos szolgálatot tett a magyar történeti irodalomnakirodalom számára. 1860-ban lett hírlapíró, előbb a ''Korunk'', majd a [[Kolozsvári Közlöny]] dolgozótársa volt;. kötelességszabtaKötelességszabta munkáján kívül elbeszéléseket írt kolozsvári sés budapesti lapoknak, két regényt és történelmi nagyobb művet. Az 1865-ös országgyűlés alatt kezdett többet és tüzetesebben foglalkozni politikai dolgokkal. Végül Kolozsvárt megalapította a [[Magyar Polgár]] c.című balközép politikáját követő napilapot, melynek első száma [[1867]]. [[március 17.|március 17]]-én jelent meg, és szerkesztette halála napjáig; lapját saját nyomdájában állította ki, melyet mint vállalkozó [[1871]]. [[január 1.|január 1]]-jétől a líceumtól bírt és gőzerőre is berendezett. Az [[1860-as évek]]ben ismételve nagyobb utat tett Német- és [[Franciaország]]ban, 1869-ben pedig Keleten;. megjártaMegjárta ekkor Olasz-, Görög- és [[Törökország]]ot, [[Szíria|Szíriát]] és [[Palesztina|Palesztinát]]. Keleti útjáról két ízben közölt terjedelmes leirásokat a Magyar Polgárban. Tagja volt a Petőfi- és [[Kemény Zsigmond Társaság]]nak és bizottsági tagja a Kolozsvári városi választmánynak. Udvarias, finom műveltségű férfiú volt; házában, az ő és neje [[Szabó Józefa]] (egykori színésznő) társaságában, igen sok erdélyi főúr, a környék értelmisége s az [[Erdély]]be utazó idegenek fordultak meg. Nagyértékű okmány-, hírlap- és könyvgyűjteményt hagyott hátra; különösen gazdag 1848-49 hírlapgyűjteménye.
 
==Írásai==
 
Beszélyei a Vasárnapi Ujságban (1858., 1860), a Hölgyfutárban (1858-1861)., a Két Garasos Ujságban (1859), a Kolozsvári Szinházi Közlönyben (1859-1868), a Képes Újságban (1859-60), a Családi Körben (1863) és saját lapjaiban jelent meg; cikkei a Történeti Lapokban (I. 1874-75. Az 1848-49. román mozgalmak történetéhez, Mikor lesz hirlapkönyvtárunk? Mikor született Kossuth Lajos, Még egy adat Kazinczy Ferencz fogsága történetéhez, Mikes Kelemen követsége a havasalföldi vajdához, Konstantinápoly Soliman császár alatt, Udvarhely mult századi monographiájához, Az 1850. ostromállapot történetéhez, A Hora-lázadás történetéhez, A kurucz világ történetéhez, Fáy András, mint a magyar életbiztosító társulat teremtője, Adalékul Cserei Mihály életéhez, Kölcsey Ferencz haláláról, Parnói Molnár Borbála életéhez, Deés város levéltára, Bydeskuti Boldizsár naplója, Kornis István és Petki Anna emlékezete, Gyerőfi Bóra emlékezete, Jósika Gábor emlékezete, Adalék a Lovasiék és Kossuth elfogatásához és peréhez 1837-ben, B. Bánffy Györgyné, b. Wesselényi Zsuzsanna naplója, A conservativ és liberalis pártok 1840 előtt Magyarországon, A magyar nemzeti szinészet történetéhez sat., 1875. Egy felségsértési pör történetéhez, Egy uti napló 1815-17., Kazinczy Ferencz eredeti leveleiből, A magyar szinészet történetéhez, Az 1680. gyulafehérvári gyűlésen felolvasott országos számadások, Az 1836-ban elfogatott Lovassy László és társainak pöréhez, III. 1876. Báró Vay Miklós 1848-ban, Vegyes adatok gyűjteményemből, Idősebb Szilágyi Ferencz emlékezete, Br. Kemény Zsigmond kiadatlan leveleiből, Kossuth Lajos önvédelme fogságából, Ragályi Ábrahám levelei idősb b. Wesselényi Miklóshoz, «A magyar tudós társaság» keletkezése történetéhez, A fekete könyv, Br. Kemény István emlékiratai 1848-49-ből, Lovassy László beszéde Biharmegye közgyűlésén 1835. június 1. a br. Wesselényi Miklós ügyében, Kis Károly levelei br. Wesselényi Miklóshoz, Kun Gergely levele br. Wesselényihez 1848-ban, Egy levél Beőthy Ödöntől, Pataky Mihály levele br. Wesselényihez, Egy kérelem Bem Józsefhez 1849-ből); az Életképekben (1876. báró Kemény Zs. néhány levele); a Hölgyfutárban (Kolozsvár 1876. Vörösmarty levele b. Wesselényi Miklóshoz, Jósika Miklóstól egy érdekes levél 1848. Széchenyi István gr. levele b. Wesselényi Miklóshoz, Pest, 1830. febr. 8., 1877. Vörösmarty levele b. Wesselényihez, Pest, decz. 5. 1846); a M. Polgárban (1878. 10-13. sz. Petőfi polyákja, 1881. 248. sz. Egy epizód Sámi László életéből, az első czikk a Petőfi Társaság Lapjában is). Megjelentek még lapjaiban: A fölségsértési pör Magyarországon 1795-ben; Egy rendőrkém az ifjak társulatában; Adalék a Lovassy-pörhöz; Id. czegei Wass György naplója; Néhány haditörvényszéki ítélet Haynau korából; Egy menyegző a mult században; Egy érdekes adat az 1848-1849. román népfölkelés történetéből) sat. Hirlapcikkeiből a nagyobb terjedelműek különnyomatban is megjelentek.
43 ⟶ 45 sor:
 
* {{szinnyei}}
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/11821.htm Magyar életrajzi lexikon]
 
{{Portál|Erdély|-}}