„Széchényi György (érsek)” változatai közötti eltérés

→‎Életpályája: domonkos-rendi --> Domonkos-rendi
a (-iw)
(→‎Életpályája: domonkos-rendi --> Domonkos-rendi)
Köznemesi végvári vitézcsalád sarja volt, édesapja Szabó avagy Széchényi Lőrinc a szécsényi várban teljesített katonai szolgálatot, édesanyja inárcsi Bán Sára. Széchényi György alsóbb iskoláit [[Gyöngyös]]ön és Nagyszombatban, a bölcsészetet is itt, a teológiát 1625-től a frissen alapított [[bécs]]i [[Pázmáneum]]ban (Collegium Pazmanianum) végezte. 1631. március 15-én szentelték pappá. Három hónapig káplán volt [[Vágsellye|Vág-Sellyén]], majd [[1632]]. [[február 7.|február 7-étől]] esztergomi kanonok. [[1643]]. [[november 20.|november 20-án]] csanádi, 1644-ben [[pécs]]i, 1648-ban [[veszprém]]i, 1658-ban [[győr]]i püspök lett, majd [[1668]]. [[április 18.|április 18-án]] [[kalocsa]]i érsek és egyúttal a győri püspökség adminisztrátora. 1671-ben tagja volt a [[protestáns]] prédikátorok ellen létesült [[pozsony]]i vértörvényszéknek. [[1681]]-ben Bécsben [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] király jelenlétében tartotta aranymiséjét. [[1685]]. [[március 21.|március 21-én]] lett esztergomi érsek.
 
Egy bibornok „a bőkezűség és adakozás csodájának” nevezte őt. Ő alapította meg [[1687]]-ben, [[József]] napján, [[március 19.|március 19-én]] ''Academicum et Universitatis Collegium'' néven [[Buda (történelmi település)|Budán]] fővárosunk török kor utáni legrégebbi középiskoláját, a mai [[Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium]] jogelődjét. Ugyancsak ő alapította meg továbbá a következő intézményeket: a győri, <!--[[Buda (történelmi település)|budai]],--> [[kőszeg]]i, esztergomi, egri, pécsi [[Jezsuiták|jezsuita]] kollégiumok; a [[Domonkos rendház (Vasvár)|vasvári domonkosDomonkos-rendi]], a [[Somogyvár|somogyi]] és esztergomi ferences, a budai [[Kapucinus rend|kapucinus]], az egri szervita, a [[somorja]]i paulinus, az [[illava]]i trinitárius, a [[kismarton]]i és lajtahidi Ágoston-rendi, végül a [[pozsony]]i Orsolya- és [[Klarisszák|Clarissa]]-kolostorok; a budai papnevelde, a győri, budai, [[lőcse]]i és trencséni nemes fiúneveldék. A török háborúkban megsebesült katonák javára 337&nbsp;000 forintot bocsátott I. Lipót király rendelkezésére. [[1683]]-ban (a majdnem egész Nagyszombat városával együtt tűz által elpusztított) Szent Istvánról elnevezett papnevelő intézetet helyreállíttatta. Az udvar képviseletében részt vett az [[I. Rákóczi György|I. Rákóczi Györggyel]] folytatott linzi béketárgyalásokon. A [[Wesselényi-összeesküvés]] idején eredménytelenül járt közben az elítéltek ügyében a királynál.
Számos latin nyelvű beszéde nyomtatásban is megjelent.