„Krónikáink és a magyar őstörténet” változatai közötti eltérés

→‎II. Őshazahagyomány: domonkosrendi --> Domonkos-rendi
(→‎II. Őshazahagyomány: domonkosrendi --> Domonkos-rendi)
Anonymus Gestájában az őshazával kapcsolatosan feltűnik egy másik név is, a Dentumoger. Három jelentésben használja ezt a nevet: 1. a magyarok ősei; 2. a magyarok őshazája; 3. az Anonymus idejében keleten lakó magyarok. GYÖRFFY szerint a Dentumoger eredetibb jelentése ’1200 körül keleten lakó magyar’, átvitt jelentése: ’ősmagyar’ és ’őshaza’. Anonymus a dentümogyerek alatt a Volgai Bolgárország mellett lakó baskírföldi magyarokat értette. Anonymus kétféleképpen szerezhetett tudomást a Dentumoger névről: vagy a volgai bolgárok elbeszélése nyomán, vagy pedig magyar szájhagyomány útján.
 
III. Honorius pápa szerette volna felkutatni és megtéríteni a keleten lakó magyarokat, ezért az 1230-as évek elején négy domonkosrendiDomonkos-rendi szerzetes indult el a keleti magyarok keresésére, azonban az útjuk nem járt sikerrel, ezért 1235-ben Béla herceg költségén ismét négy szerzetes indult útnak: Julianus és társai. A régi Gesta és Anonymus egymásnak ellentmondó helyet nevez meg a magyarok keleti lakhelyeként. Julianus mégis úgy döntött, hogy a régi Gestát veszik figyelembe, de miután eltévedtek, az Anonymus által megjelölt hely felé vették irányukat és megérkeztek az Etil mellé. Julianus 1237-ben a volgai bolgárok városától kétnapi járóföldre az Ethyl, azaz Volga partján megtalálta a keleti magyarokat. A kutatások alapján ma már szinte bizonyos, hogy a keleti magyarok a baskírok egy részének őseivel azonosak. Julianus a következő évben újra elindult Nagy-Magyarország felé, azonban Oroszország legvégső tartományában értesült róla, hogy a tatárok a Volgai Bolgárországot és Nagy-Magyarországot elpusztították, valamint menekülő pogány magyaroktól azt is megtudta, miként történt mindez.
 
 
=== III. Vezérnévsor ===