„1989 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
25. sor:
|{{Portugália }} || [[Alcobaça-kolostor]] || [[kép:Alcobaça Monastery - 20 (6954366916).jpg |150px]] || A [[Lisszabon]]tól körülbelül 100 km-re északra található Alcobaça-kolostort a [[mórok]] felett aratott győzelem tiszteletére kezdték el építeni 1153-ban. Később Portugália 18 [[Ciszterciek|cisztercita]] kolostora közül a legbefolyásosabb lett. Az épületegyüttes ( a templom, a kolostor, a kerengő, a káptalani terem, a kollégium, a refektórium, a szerzetesek közös terme és a fogadószoba) a [[Gótika|gótikus]] cisztercita építészet egyik legszebb alkotása. A [[13. század]]ra az apátság befolyása már az egész [[Ibériai-félsziget]]en érezhető volt, 1269-től a kolostorban egy [[teológia]]i főiskola is működött. A templomra a szigorú dísztelen gótikus formák jellemzőek. A [[Hajó (építészet)|háromhajós]] épülethez később kilenc [[Kápolna|kápolnát]] csatoltak. A kolostor szoros kapcsolatban állt a portugál uralkodóházzal, ezért a [[14. század]] közepén a templomban állították fel [[I. Péter portugál király|I. Péter]] és [[Inês de Castro]] fehér [[márvány]]ból faragott egymással szemben álló szarkofágjait. Az épületegyüttest az évszázadok során többször átépítették és kibővítették, az átépítések közül a legfeltűnőbb a templom homlokzata, ami [[18. század]] első feléből való. Kóruskörüljáróját díszesen megmunkált szobrok, oszlopok és oszlopfők díszítik. A kolostorban 999, a szabályzat szerint mindig ezernél eggyel kevesebb szerzetes élt egészen az ország [[Franciaország|francia]] megszállásáig, amikor a rendet feloszlatták. ||Kulturális
|-
|{{ Zambia}}, {{Zimbabwe}} || [[Viktória-vízesés]] || [[kép:Victoriafälle.jpg |150px]] || A [[Zambia]] és [[Zimbabwe]] határán lezúduló vízesést [[David Livingstone]] [[Skócia|skót]] tudós és hittérítő nevezte el Viktória-vízesésnek az akkor uralkodó [[Viktória brit királynő|Viktória]] királynőről. A vízesés védett területen fekszik, a Mosi-oa-Tunya Nemzeti Park közvetlenül kapcsolódik a zambiai Dambwa Erdőrezervátumhoz. A környék 1934 óta áll védelem alatt, a nemzeti parkot 1972-ben hozták létre. Februárban és márciusban a [[Zambézi]] folyó tetőzésekor a vízesés szélessége eléri a két kilométert és ezzel a világ legnagyobb vízfüggönyét alkotja. Ilyenkor a sziklák öt részre osztják. Novemberben alacsony vízállás idején hozama 500 millió liter/percről az ötvened részére csökken, ekkor a folyó több ágra válik szét és ezek egymástól független kisebb vízeséseket hoznak létre. Permetzónájában folyóparti esőerdők alakultak ki számos fafajtával és egynyári növénnyel. A Nemzeti Park [[Elefántfélék|elefántcsordáknak]] ad otthont, ezen kívül [[kafferbivaly]]ok, [[gnú]]k, [[Zebra|zebrák]], [[Szavannai varacskosdisznó|varacskos disznók]] [[zsiráf]]ok és folyami disznók is megtalálhatók. A zuhatagok előtti folyószakaszban vízilovak élnek. A térségben összesen 30 emlős-, 65 hüllő- és 21 kétéltűfajt azonosítottak. A vízesés elválasztja egymástól a folyó felső és középső szakaszának halpopulációját, a zuhatag alatt 39 halfajt jegyeztek fel. ||Természeti
|{{ Zambia}}, {{Zimbabwe}} || [[Viktória-vízesés]] || [[kép:Victoriafälle.jpg |150px]] || ||Természeti
|-
|}