„1989 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rita (vitalap | szerkesztései) Kész :o) |
Rita (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
21. sor:
|{{Mali }} ||[[Bandiagara]] szirtjei (A [[dogonok]] földje) || [[kép:TeliVillage4.JPG |150px]] ||Bandiagara 150 kilométer szélességű [[fennsík]]ja, a [[Dogonok|dogon]] kultúra egyik központja 1969 óta védett terület. A világörökségi helyszínhez tartoznak még a fennsík alatti síkságon épült dogon falvak, valamint a szongó közösség épületei. A dogonok a [[15. század|15.]] vagy a [[16. század]]ban érkeztek a területre, jelenlétükről számos építészeti emlék tanúskodik, köztük lapos tetejű kunyhók, magtárak, találkozóhelyek és sziklába vájt temetők. A dogonok szoros kapcsolatban állnak a természettel, világszemléletük szerint a mindenség minden eleme szimbolikus kapcsolatok révén szorosan összetartozik. A leglátványosabb falvaik a meredek sziklákon helyezkednek el négyszögletes [[vályog]]kunyhókkal és magtárakkal, amelyek kúp alakú tetejét több, egymásra halmozott rétegből alakítják ki. Kultúrájukban központi helyet foglal el az álarcok készítése, melyeket különleges ünnepek és szertartások alatt vesznek fel. A térségben az [[Afrika]] száraz területeire jellemző akácfélék nőnek, valamint az afrikai [[mahagóni]]. Az állatok közül megtalálható többek között a szirti borz, a sivatagi róka, az afrikai tarajos sül, a sakál, a vörös vércse, a nektármadár és a jákó papagáj. || Vegyes
|-
|{{Mauritánia }} || [[Banc d'Arguin Nemzeti Park]] || [[kép: PNBA 43.JPG |150px]] ||A Banc d'Arguin Nemzeti Park Mauritánia [[Atlanti-óceán]]nal határos, [[sivatag]]os pontján található és egyedülálló átmeneti zónát alkot a nagy fajgazdagságú tenger és a sivatagi táj között. A szigetekből és parti területekből álló parkot 1978-ban alapították, és a [[Szahara]] homokjából kialakult dűnék, part menti medencék, iszapos lapályok, valamint mangrovemocsarak alkotják. Területe több. Mint tizenkétezer négyzetkilométer. A 180 kilométer hosszú partszakaszt főleg tengeri madarak látogatják, ezen kívül szibériai és észak-európai madarak fontos pihenőhelye is. A becslések szerint évi 7 millió költöző madár vonul át a park fölött, és mintegy 100 faj itt is költ. A parti vizek vegetációja, a [[hínár]] és több [[alga]]faj kiváló élőhelyet biztosít a halaknak, ezért ezért a madárállomány is hatalmas. A legfontosabb itt előforduló madárfajok a flamingó, a pelikán, [[kócsag]]ok, [[kanalas gém]]ek, [[
|-
|{{Portugália }} || [[Alcobaça-kolostor]] || [[kép:Alcobaça Monastery - 20 (6954366916).jpg |150px]] || A [[Lisszabon]]tól körülbelül 100 km-re északra található Alcobaça-kolostort a [[mórok]] felett aratott győzelem tiszteletére kezdték el építeni 1153-ban. Később Portugália 18 [[Ciszterciek|cisztercita]] kolostora közül a legbefolyásosabb lett. Az épületegyüttes ( a templom, a kolostor, a kerengő, a káptalani terem, a kollégium, a refektórium, a szerzetesek közös terme és a fogadószoba) a [[Gótika|gótikus]] cisztercita építészet egyik legszebb alkotása. A [[13. század]]ra az apátság befolyása már az egész [[Ibériai-félsziget]]en érezhető volt, 1269-től a kolostorban egy [[teológia]]i főiskola is működött. A templomra a szigorú dísztelen gótikus formák jellemzőek. A [[Hajó (építészet)|háromhajós]] épülethez később kilenc [[Kápolna|kápolnát]] csatoltak. A kolostor szoros kapcsolatban állt a portugál uralkodóházzal, ezért a [[14. század]] közepén a templomban állították fel [[I. Péter portugál király|I. Péter]] és [[Inês de Castro]] fehér [[márvány]]ból faragott egymással szemben álló szarkofágjait. Az épületegyüttest az évszázadok során többször átépítették és kibővítették, az átépítések közül a legfeltűnőbb a templom homlokzata, ami [[18. század]] első feléből való. Kóruskörüljáróját díszesen megmunkált szobrok, oszlopok és oszlopfők díszítik. A kolostorban 999, a szabályzat szerint mindig ezernél eggyel kevesebb szerzetes élt egészen az ország [[Franciaország|francia]] megszállásáig, amikor a rendet feloszlatták. ||Kulturális
| |||