„Székelyföld történelme” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→1947-től a rendszerváltásig: bővítés |
|||
127. sor:
{{Bővebben|Az 1956-os forradalom és Románia|Szoboszlay-féle összeesküvés|Szoboszlay-per}}
[[1960]]-ban e tartomány területét
{{Bővebben|Maros-Magyar Autonóm Tartomány}}
[[Fájl:Assimilation of Hungarians in Marosvasarhely.jpg|jobbra|bélyegkép|180px|Az RKP asszimilációs törekvései Marosvásárhelyen]]
Az [[1968]]-ban megejtett újabb közigazgatási átszervezés után megközelítőleg [[Hargita megye]], [[Kovászna megye]], és [[Maros megye]] egy része alkotja a Székelyföldet. A „hivatalos”-nak mondott román népszámlás adatai szerint 1977-ben Hargita megye lakosságának 85 százaléka volt magyar, míg Kovászna megyében 78,4 százalék. Maros megye székely székeit, a történeti Marosszéket és Nyárád mentét több román többségű régióval bővítették ki, így a székelység számaránya 44,3 százalékra esett vissza.<ref name=3szek-rom>{{hiv-web |url=http://www.3szek.ro/load/cikk/41954/az_erdelyi_magyarsag_1918%E2%80%932011 |cím=Az erdélyi magyarság (1918–2011) |elérés=20140204 |dátum=20110827 |formátum=html |kiadó=3szek.ro}}</ref>
Az ún. szocialista iparosítás és a termelőerők ésszerű elosztása ürügyén megváltoztatták az erdélyi városok etnikai arányait, beleértve a székelyföldi városokat is, mindezt a román nemzetstratégia jegyében. Ezzel párhuzamosan különösen az 1980-as években erősödött fel a pályakezdő erdélyi – és köztük a székelyföldi – magyar értelmiség Regátba való telepítése.<ref>{{hiv-web |url=http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/2003/3en-24/3en-2429.htm |cím=Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform állásfoglalása a Székelyföld etnikai jellegének megváltoztatása ellen |elérés=20140204 |dátum=20030617 |formátum=html |kiadó=hhrf.org}}</ref> [[Moldva|Moldvából]] 800 ezer románt telepítettek Erdélybe, de [[Havasalföld|Havaselvéről]] is sokan érkeztek. A tervszerű betelepítés Székelyföld városait sem kímélte, melynek első áldozata Marosvásárhely lett. Az erdélyi városokban az 1910-es népszámlás adatai szerint a románok számaránya csak 19 százalék volt, ez néhány évtized alatt megváltozott. Székelyföld románosítása a megyeközpontok betelepítésével kezdődött, de a tömbmagyar térség etnikai fellazítására már nem került sor. A fejetlen gazdaságpolitika miatt eladósodott ország az 1980-as években rákényszerült a külföldi kölcsönök megadására, ezáltal a lelassult iparosítással párhuzamosan csökkent Székelyföld betelepítésének üteme is, ezt a román vezetés az iskolák elrománosításával próbálták „kiegyensúlyozni”. A székely megyeközpontokat a nyolcvanas években zárt városokká nyilvánították, ahová csak államalkotó románság telepedhetett.<ref name=3szek-rom/>
==Rendszerváltás után==
| |||