„Sandro Botticelli” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kis kieg., kisebb módosítások
20. sor:
[[1474]]-ben [[Pisa|Pisába]] ment, ahol nekikezdett egy ''Mária mennybemenetelét'' ábrázoló [[freskó]]nak, de nem fejezte be, mivel a megbízói elégedetlenek voltak a munkájával. Ebben az időben került szoros kapcsolatba a [[Medici-család]]dal, és többükről készített arcképet. Giovanni Lami kereskedő megrendelésére festette a ''Háromkirályok imádása'' című képét, amelyen a Mediciek közül többen felismerhetők. [[1476]] táján valószínűleg [[Urbino|Urbinóba]] utazott, ahol megismerkedhetett [[Piero della Francesca|Piero della Francescával]]. Nem sokkal később, [[1477]]-ben festette első ismertebb remekművét, ''A tavasz''t a Villa di Castello számára, amely Lorenzo és Giovanni di Pierfrancesco tulajdonában volt.
 
[[1480]]-ban [[Amerigo Vespucci]]nak és testvérének, a több évig Magyarországon tartózkodó Bernardo Vespucci családjának (a Mariano család szomszédai voltak) megbízásából az Ognissanti-templom számára festette meg a ''Szent Ágoston-freskót'', amelyet követett a San Martino alla Scala-kórház részére készített ''Angyali üdvözlet'', amely már teljesen egyéni hangú, a hagyományost ötvözi újításaival. [[1481]]-ben és [[1482]]-ben a római [[Sixtus-kápolna]] freskóin dolgozott tanítványaival. Három bibliai történet ábrázolása került ki a kezeikeze alól: a ''Mózes próbatételei'', a ''Krisztus megkísértése'' és az ''Áron ellen lázadók megbüntetése''. Ezek a képek az előbbieknél sokkal nyugtalanabbak, feszültebbek, amelyetamit a kutatók Leonardo hatásával magyaráznak. [[1483]]-ban vagy [[1487]]-ben egy kelengyeláda díszéül szolgáló festménysorozatra kapott felkérést, így született a [[Giovanni Boccaccio|Boccaccio]] elbeszélése alapján készült, négy részből álló ''Nastagio degli Onesti története''.
 
Botticelli ebben az időben ért pályája csúcsára. Leghíresebb képe, a ''VenusVénusz születése'' is ekkoriban készült, bár aaz pontosegzakt időpontot nem sikerült meghatározni. Ez a kép is eredetileg a Villa di Castellóban volt. Firenzében [[1490]]-ben tűnt fel [[Girolamo Savonarola]], aki tüzes hangú szónoklataiban elítélte azt a művészetet, amely nem a vallást szolgálja, s szigorú vallásosságot hirdetett. Botticellire nagy hatással volt a barát, bár taszította a kép- és könyvégetés, a szembefordulás a Mediciek kifinomult kultúrájával. [[1493]]-ban meghalt Giovanniaz Botticelloapja, s Botticelli, mivel felesége és gyermeke nem volt, másik két bátyjával, Antonióval és Simonéval közösen, megvásároltFirenzén egykívül birtokot Firenzénvásárolt, kívül. Ezami némi anyagi biztonságot jelentett számára. Ebben az időben született képeire egyre inkább rányomta bélyegét a magárahagyatottságmagárahagyatottsága, a nyugtalanságnyugtalansága és a mély vallásosságvallásossága. [[1496]]-ban születettkeletkezett a ''Rágalom'', utolsó jelentős festményeinek egyike. A következő években egyre kevesebbet festett, a megbízókat valószínűleg elriasztotta műveinek zaklatottsága. [[1502]]-ben rágalmazói mondvacsinált ürüggyel (fiatal fiúk megrontása) feljelentették, de az ügynek nem lett folytatása. [[1504]]-ben részt vett [[Michelangelo Buonarroti|Michelangelo]] ''Dávid''jának elhelyezéséről szóló vitában. A következő adat már [[1510]]. [[május 17.|május 17-éről]] való: ekkor helyezik örök nyugalomra az Ognissanti-temetőben.
[[Fájl:Botticelli-primavera.jpg|centre|bélyegkép|400px|Tavasz (Primavera)]]
 
== Művészete ==
 
Első munkáin felfedezhetőkfelfedezhető mestere, Filippo Lippi, s más firenzei vagy olyan Firenzében megfordult művészek hatása, mint Verrocchio és Pollaiuolo. Később az ezeknekezen a festőknekfestők műveiben fellelhető feszültséget, drámaiságot Botticelli képein felváltja a finomság és az érzékenység. Mindez jól észlelhető egyik korai képén, a ''Szent Sebestyén''t ábrázolónen. Ebben az időben készült egyik leglíraibb alkotása, a ''Rózsás Madonna'' is. A [[Medici-család]]dal való kapcsolatából keletkező egyik első festménye a ''KonvertitákKonvertíták oltára'', amelyen a család több tagját is megörökítette, de ez a mű erősen megsérült az idők folyamán. A Mediciekről több portrét is készített, ezek közül a legjelentősebbek a ''Férfiképmás Cosimo il Vecchio medalionjával'' és a ''[[Giuliano de’ Medici]] arcképe'', amelybőlamiből több változatot is készített.
[[Fájl:Sandro Botticelli 055.jpg|balra|bélyegkép|250px|Madonna del Magnificat ([[Tondo]],[[Uffizi]])]]
[[Andrea Mantegna]] hatása mutatkozik meg két, egymással teljesen ellentétes hangulatú képén. Míg a ''Holofernész holttestének megtalálása'' erős színeivel, drámaiságával, addig a ''Judit visszatérése'' gyöngédségével és finomságával tűnik ki. [[1478]] táján keletkezett az első Madonna-[[Tondo|tondó]], az úgynevezett ''Raczensky-tondó'', amelyet még több hasonló, gyöngéden, eredetien, részletekbe menően létrehozott alkotás követett. Legismertebb közülük a ''Gránátalmás Madonna'' és a szerkezetileg lenyűgöző hatású ''Madonna del Magnificat''.
 
Akkoriban született az itáliai reneszánsz egyik legismertebb alkotása, ''A tavasz''. A képet a belőle áradó harmónia, elegancia és szépség igazi mesterművé teszi. Értelmezéséről még ma is viták folynak, az sem világos, milyen alkalomra készült; egyesek [[Giuliano de Medici]] és [[Simonetta Vespucci]] szerelmének vagy Simonetta halálának allegóriájaként magyarázzák. A teljesen árnyéktalan, örökkévalóságot sugalló kertet és [[Flora]] ruháját számtalan virág díszíti; mintegy ötszáz növényfajt azonosítottak a festményen. Botticelli másik mesterműve és a művészet történetének egyik legismertebb festménye, a ''Vénusz születése'' is ebben az időszakban keletkezett. A tavaszhoz hasonlóan Botticelli ezt a művét is a művelt, [[irodalom]]ban, [[filozófia|filozófiában]], [[mitológia|mitológiában]] jártas közönségnek szánta, aki megfejthette a kép rejtett allegóriáját. A kép ikonogáfiájának megfejtését valószínűleg a Firenzében uralkodó [[újplatonizmus]]ban kell keresni: a szépség a szellem és az anyag, az eszme és a természet egyesüléséből születik. Szintén Giuliano de Medici és Simonetta Vespucci szerelme lehetett a forrása a ''VenusVénusz és Mars'' című kép születésének.
 
Később, miután [[Girolamo Savonarola|Savonarola]] hatása alá került, Botticelli stílusa megváltozott, szigorúbb, szomorúbb lett, műveinek ritmusa feszültebb, szögletesebb. A háttérben a szelíd toszkán táj benépesült flamand hatásokat tükröző kastélyokkal. Drámai feszültségkeltésének végső határáig ment el a ma az Uffiziben látható ''Angyali üdvözlet''en. Utolsó évein eluralkodó misztikussága árad a ''Szent Jeromos utolsó áldozásá''ból. A ''Rágalom'' valószínűleg [[Apellész]] görög festő műve nyomán született, amelyről [[Lukianosz]] tudósított. A festményt azokkal a rágalmakkal hozták összefüggésbe, amelyek Savonarola vesztét okozták. Az emberi dráma és a nyugalmas szépségű környezet között feszülő ellentét Botticelli több képén felbukkant.
37. sor:
Botticelli művészetét minden finomsága, érzékenysége ellenére a kortársak a „férfias” jelzővel illették. Megérezték benne azt a férfias szellemet, erőt és határozottságot, stílusalakító készséget, amellyel példát és utat mutatott az érett reneszánsz művészeinek.
 
[[Fájl:Sandro Botticelli - La nascita di Venere - Google Art Project - edited.jpg|centre||bélyegkép|400px|VenusVénusz születése]]
 
== Botticelli Magyarországon? ==
[[Wierdl Zsuzsa]] restaurátor és [[Prokopp Mária]] művészettörténész véleménye szerint valószínűleg Botticelli egy igen korai freskóját találták meg [[Esztergom]]ban, [[Vitéz János]] egykori esztergomi [[érsek]] dolgozószobájában. A két kutató már 10 éve foglalkozikfoglalkozott a falképpel, amelyetaminek eredményeit a 2009-ben megjelent „[[Az erények nyomában]]” [http://www.mno.hu/portal/685679] című könyvben foglalnakfoglalták össze. A főpap az elmélet szerint Filippo Lippit bízhatta meg palotája kifestésével, akivel [[Magyarország]]ra érkezett Botticelli is. A tőle származható freskórészlet a négy erényt ábrázoló nőalakok közül a Mértékletesség. A nagy részben megsérült és az idők folyamán rosszul restaurált festményen sikerült megtalálni a művész valószínűsíthető szignóját. Árulkodó jel még a történelmi körülményeken kívül a jellegzetes női fejforma, a domborodó nyak és a fül javításai is. Botticelli ugyanis nem szeretett fület festeni, általában a haj alá rejtette. A freskó a restaurálás után megtekinthető lesz az [[Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma|esztergomi vármúzeumban]]. [http://www.italcultbudapest.hu/Italia-Italy/Italia%20&%20Italy%20-%20lug07-mar08/14-17.pdf] A felfedezés [[2007]]. júniusi bejelentése után pár szakértő kétségbe vonta, hogy valóban Botticelli-alkotásról van-e szó, de egyértelmű bizonyítékot nem tudtak felmutatni. Louis A. Waldman, a Texasi Egyetem docense, a [[Harvard Egyetem]] Firenzében székelő Olasz Reneszánsz Tanulmányok Központjának igazgatóhelyettese úgy gondolja, nem Botticelli a freskó készítője. [[Vitéz János studiolója]] a benne rejlő falképekkel 2009-ben elnyerte az „Európai Örökség” címet.
 
== Művei ==
* ''Madonna gyermekével és egy angyallal'' (1465-1467), [[Firenze]], Ospedale degli Innocenti,
* ''Madonna gyermekével és egy angyallal'' (1465-67), [[Ajaccio]], Musée Fesch,
* ''Madonna della Loggia'' (1467 körül), [[Firenze]], [[Uffizi]],
* ''Szűz Mária gyermekével, két angyallal és a gyermek Keresztelő Szent Jánossal'' (1465-1470), [[Firenze]], Galleria dell'Accademia
* ''Angyali üdvözlet'' (1479 körül), [[New York]] , Hyde Collection
* ''Szűz Mária gyermekével, Szent Jánossal és egy angyallal'' (1488), [[Varsó]], NationalMuzeum Museum,Narodowe
* ''Háromkirályok imádása'' (1465-1467), [[London]], [[National Gallery (London)|National Gallery]]
* ''A Szűz és a Gyermek (Guidi de Faenza Madonna)'' (1465-70), [[Párizs]], [[Louvre]]
* ''Fiatal férfi arcképe'' (1469 körül), [[Firenze]], Palazzo Pitti
* ''A rózsakertek Madonnája (Madonna del Roseto)'' (1469-1470), [[Firenze]], [[Uffizi]],
* ''Madonna gyermekével és két angyallal'' (1468-1470 körül), [[Nápoly]], Galleria Nazionale di Capodimonte
* ''Esmeralda Brandini arcképe'' (1470-1475), [[London]], Victoria and Albert Museum
* ''Erő'' (1470 körül), [[Firenze]], [[Uffizi]],
* ''Sant'Ambrogio-oltár'' (1470 körül), [[Firenze]], [[Uffizi]],
* ''Madonna gyermekével és hat szenttel'' (1470 körül), [[Boston]], Isabella Stewart Gardner Museum
* ''Judit visszatérése'' (1470- 1472), [[Firenze]], [[Uffizi]],
* ''A Szűz és a Gyermek Keresztelő Szent Jánossal'' (1470-75), [[Párizs]], [[Louvre]]
* ''Eszter története 3 részben'' (1470-75), [[Párizs]], [[Louvre]]
68. sor:
* ''Háromkirályok imádása'' (1475-1477), [[Firenze]], [[Uffizi]]
* ''Szent Sebestyén'' ([[1474]]), [[Berlin]], [[Dahlem]] Gemäldegalerie
* ''Férfiképmás [[Cosimo de’ Medici|Cosimo il Vecchio]] medalionjával'' (1474-1475 körül), [[Firenze]], [[Uffizi]],
* ''[[Giuliano de’ Medici]] arcképe'' (1475 körül), [[Bergamo]], Accademia Carrara
* ''Madonna gyermekével'' (1475 körül), [[Chicago]], Art Institute
* ''Caterina Sforza acképe''(1475 körül), [[Altenburg]], Lindenau-Museum
* ''Giuliano de’ Medici arcképe'' (1476-1477), [[Washington (város)|Washington]], National Gallery of Art
* ''A tavasz (Primavera)'', (1477-78), [[Firenze]], [[Firenze]], [[Uffizi]],
* ''Krisztus születése'', (1476-1477), [[Firenze]], Santa Maria Novella
* ''Giuliano de’ Medici arcképe'' ([[1478]]), [[Berlin]], Staatliche Museen
83. sor:
* ''II. Szixtusz'' (1481), [[Sixtus-kápolna]], [[Vatikán]]
* ''Háromkirályok imádása'' (1481-1482), [[Washington (város)|Washington]], National Gallery of Art
* ''Pallasz Athéné megszelídíti a kentaurt'' (1482-1483), [[Firenze]], [[Uffizi]],
* ''VenusVénusz és Mars'' ([[1483]]), [[London]], [[National Gallery (London)|National Gallery]]
* ''Vénusz és a három Grácia ajándékot ad egy fiatal nőnek'' (1483-85), [[Párizs]], [[Louvre]]
* ''Egy férfi és VenusVénusz ajándékot hoz a hét szabad művészetnek'' (1483-85), [[Párizs]], [[Louvre]]
* ''Fiatal férfi arcképe'' (1483 körül), London, [[National Gallery (London)|National Gallery]]
* ''Fiatal férfi arcképe'' (1482-1483 körül), [[Washington (város)|Washington]], National Gallery of Art
* ''Nastagio degli Onesti története'' (1483 körül), [[Madrid]], Museo del Prado
* ''The Virgin and Child Enthroned (Bardi Altarpiece)'' ([[1484]]), [[Berlin]], Staatliche Museen
* ''VenusVénusz születése'' (1484-1486), [[Firenze]], Uffizi,
* ''Angyali üdvözlet'' ([[1485]]), [[New York]], Metropolitan Museum of Art
* ''Gránátalmás Madonna (Madonna della Melagrana)'' (1487 körül), [[Firenze]], Uffizi
102. sor:
* ''Szent Ágoston a cellájában'' (1490-1494), Firenze, Uffizi
* ''Madonna a gyermek Jézussal és Keresztelő Szent Jánossal'' (1490-1495), Firenze, Palazzo Pitti
* ''Lorenzo di Ser Piero Lorenzi arcképe'' (1490-1495), Philadelphia, Museum of Art,
* ''Szentháromság (Pala delle Convertite)'' (1491-1493), [[London]], Courtauld Institute Galleries
* ''A Rágalom'' (1494-1495), Firenze, Uffizi