„Auschwitz-jegyzőkönyv” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
7. sor:
{{Bővebben|Zsidó holokauszt Magyarországon}}
Vrba és Wetzler következtetése szerint az általuk készített jegyzőkönyvet a fenti szervezetek elhallgatták
Eichmann 1944 március 21-ei utasítására [[Stern Samu]] vezetésével megalakul az ország egész zsidósága feletti hatóság, a Magyar Zsidók Központi Tanácsa.[http://www.degob.hu/index.php?showarticle=21#_ednref2] A [[Zsidó Tanács]] tagjai: Boda Ernő, Pető Ernő, Wilhelm Károly a pesti, Csobádi Samu a budai neológ hitközség elnöke, Kahan-Frankl Samu és Freudiger Fülöp, az ortodox hitközség vezetője, valamint Kahan Niszon, a cionisták képviseletében. A Tanács tagjainak legkevésbé érthető, védhető és magyarázható lépése az volt, hogy a birkenaui tömegmegsemmisítésről kezükbe került dokumentumokat (az ún. ''Auschwitz-jegyzőkönyveket'') miért nem jutatták el hamarabb a hozzájuk legalább is nem ellenszenvvel viszonyuló magyar tényezőkhöz, illetve a semleges diplomáciai testületekhez. A jegyzőkönyvek április végén-május elején már nagy valószínűséggel a budapesti cionista vezetők ([[Kasztner Rezső]], Komoly Ottó) kezében voltak, és elképzelhetetlen, hogy tartalmukat ne osztották volna meg a velük egyébként kapcsolatban lévő tanácstagokkal. De ha esetleg Kasztner és köre mégis megtartotta magának az információkat, a német nyelvű dokumentumok június elején már biztosan a Tanács asztalára kerültek. A Zsidó Tanács azonban június második feléig mégsem juttatta el a jegyzőkönyveket sem Horthy köréhez, sem a diplomatákhoz.
|