„Magyarországi népszavazások” változatai közötti eltérés

===Országos népszavazás===
Az országos népszavazás két féle képpen lehet csoportosítani. Elrendelése alapján beszélhetünk kötelezően, illetve mérlegelés alapján elrendeltről (fakultatív népszavazás). Előbbi csak ügydöntő lehet, utóbbi lehet ügydöntő és véleménnyílvánító is, amennyiben az országgyűlés elrendeli a népszavazás megtartását.
A népszavazást az elrendelését követő 90 napon belüli időpontra úgy kell kitűzni, hogy az ne essen a törvényben meghatározott napokra. A törvény kimondja, hogy nem lehet népszavazást tartani az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati képviselők általános választásának a napján, valamint a választásokat megelőző és követő 41 napon belül. Az eredményes népszavazás kritériuma, hogy az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ adjon.
Az alkotmány alapján országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
 
====A kötelezően elrendelt referendum szabályai====
200 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés köteles elrendelni az ügydöntő népszavazást. Az [[Országgyűlés]] ekkor végrehajtó szerepbe kényszerül. Ekkor az Országgyűlésnek 15 napon belül el kell rendelnie, a [[köztársasági elnök]]nek újabb 15 napon belül ki kell tűznie az ügydöntő népszavazást. Az ilyen kötelezően elrendelt népszavazás csak ügydöntő lehet. (Az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által alá nem írt törvény megerősítéséről elrendelt népszavazás csak ügydöntő lehet.)
 
Az Országgyűlés mérlegelés alapján is dönthetnek akár ügydöntő, akár véleménynyilvánító népszavazás elrendeléséről, ha azt a köztársasági elnök, a kormány, a képviselők egyharmada, vagy legalább 100 ezer, de kevesebb mint 200 ezer választópolgár kezdeményezésére. (Az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által alá nem írt törvény megerősítéséről elrendelt népszavazás csak ügydöntő lehet.)
 
A népszavazást az elrendelését követő 90 napon belüli időpontra úgy kell kitűzni, hogy az ne essen a törvényben meghatározott napokra. A törvény kimondja, hogy nem lehet népszavazást tartani az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati képviselők általános választásának a napján, valamint a választásokat megelőző és követő 41 napon belül. Az eredményes népszavazás kritériuma, hogy az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ adjon.
 
====A fakultatív referendum szabályai====
AAz köztársaságiOrszággyűlésben elnök,mérlegelés aalapján Kormányis dönthetnek akár ügydöntő, azakár országgyűlésivéleménynyilvánító képviselőknépszavazás egyharmadaelrendeléséről, vagyha 100azt 000a választópolgárköztársasági kezdeményezéséreelnök, aza Országgyűléskormány, mérlegelésa alapjánképviselők népszavazástegyharmada, rendelhetvagy el.legalább Népszavazást100 döntéshozatalezer, vagyde véleménynyilvánításkevesebb céljábólmint lehet200 tartaniezer választópolgár kezdeményezésére. A véleménynyilvánító népszavazás nem köti jogilag az Országgyűlést, de mindenképpen befolyásolja döntése tartalmát a választópolgárok azonosuló vagy elutasító véleménye. Kivételt képez az Országgyűlés által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény megerősítésére elrendelt népszavazás, amely értelemszerűen ügydöntő. Ilyen esetben a törvény aláírásának feltétele, hogy a népszavazás megerősítse. Fakultatív népszavazás esetén az Országgyűlésnek 30 napon belül kell döntenie, hogy helyt ad-e a kezdeményezésnek. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatában fel kell tüntetni a népszavazás ügydöntő vagy véleménynyilvánító jellegét, a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, továbbá rendelkezni kell a népszavazás költségvetéséről. Az alkotmány alapján országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
 
====Tiltott témák====
Nem bocsátható népszavazásra: a [[költségvetés]]sel, az [[adó]]kkal, illetékekkel, [[vám]]okkal kapcsolatos kérdések, a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések. Ezeken kívül nem bocsátható népszavazásra az Országgyűlés feloszlása, a kormányprogram, a népszavazás alkotmányos rendelkezései, a hadiállapot kinyilvánítása, a rendkívüli jogrend bevezetése, a fegyveres erők alkalmazása, a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatása, a közkegyelem gyakorlása.
Az 1949-es Alkotmány szerint a képviselők visszahívhatók voltak (az elv a lényeg, nem az, hogy élt-e vele a választó).
(Demokrácia: görög szó, jelentése eredetileg népuralom volt, ma...)
 
====Folyamata, az OVB szerepe====
Névtelen felhasználó