„Népvándorláskor” változatai közötti eltérés

→‎Gepidák: changed photo
(→‎Gepidák: changed photo)
 
=== Gepidák ===
[[Fájl:SzilagysomlyoGoldkette 1emit 52 Anhängern.jpg|jobbra|bélyegkép|Az első szilágysomlyói kincsből<ref group=m>Több kutató - elsősorban német régészek - kritikával kezeli a magyar kutatásban gepidának tekintett két szilágysomlyói kincslelet interpretációját; szerintük a tárgyak a nyugati gótokhoz köthetők.</ref>]]
A [[gepida]] [[Keleti germán nyelvek|keleti germán]] nép, mely rokonságban állt a vandálokkal és a gótokkal, valamint az írásos források szerint a fenti kettővel osztozott azok skandináviai őshazájában és Visztula-vidéki szállásterületében. A gepidák Kr. u. 269 után jelentek meg a Kárpát-medence északkeleti szögletében királyuk, Fastida vezetésével. Országuk ekkor a Keleti-Kárpátok koszorúján belül lehetett, a [[Felső-Tisza-vidék|Felső-Tisza]] és a [[Szamos]] vidékén; utóbb a Körösök felé terjeszkedtek. Szállásaikat a hun támadások miatt elrejtett [[szilágysomlyói kincs]] mutatja. A gepidák zöme behódolt a hunoknak; királyukat, Ardarikot Attila a vazallus királyok közül egyedül vette be a birodalmi tanácsba, a híres gepida gyalogság részt vett Attila hadjárataiban. Attila halála után Ardarik király vezette az Attila-fiak elleni felkelést, melynek győzteseiként (Nedao-folyó, [[455]]) erővel birtokba vették a hunok szállásterületeit és egész [[Dacia (római provincia)|Daciá]]t. Szövetségre léptek a [[Keletrómai Birodalom]]mal. A 450-es évek végére ''Gepidia'' határai délen az [[Olt]]ig és az Al-Dunáig terjedtek.<ref>[http://www.historyonmaps.com/ColourSamples/cbig/Gepidak.jpg Gepidia területi változása térképen (5-6. század)]</ref>
 
33

szerkesztés