„Japán földrajza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
Japán az ázsiai kontinens keleti partjainál fekvő szigetország, amely a Japán-szigetek négy nagy és számos kisebb szigetén, valamint a környező szigetcsoportokon terül el.
Éghajlata változatos, északon kontinentális, déli-délnyugati részein nedves szubtrópusi. A sigeteken belül nagyok a tengerszint fölötti magasságkülönbségek is, ami a klímaeltérésekkel párosulva gazdag növény-és állatvilág kialakulását tette lehetővé.
50. sor:
*Szeto-beltenger (瀬戸内海 Setonaikai): a beltengert északról és délről közrefogó hegyvidékek elfogják az erős szeleket, így az éghajlat mérsékelt és kellemes.
*Csendes-óceán (太平洋 Taiheiyō): a telek hidegek, a hó kevés; a nyarak forróak és monszunszerűen esősek. Délen kimondottan erős a nyári esőzés, északon valamivel enyhébb.
*Rjúkjú-szigetek (南西諸島 Nansei-shotō): szubtrópusi éghajlat, enyhe tél és forró nyár jellemzi. Sok a csapadék, különösen a nyári esős évszak idején.
Júniustól szeptemberig az időjárást a Csendes-óceánról és Délkelet-Ázsiából érkező páradús, trópusi légtömegek határozzák meg, amelyek jelentős mennyiségű csapadékot hoznak. Júniustól kezdődően kb. egy hónapig tart az esős évszak, amit forró, párás időjárás követ. Minden évben augusztus elejétól szeptember elejéig 5-6 tájfun érinti az országot, sokszor nagy károkat okozva. Az éves átlagos csapadékmennyiség általában 1000-2500 mm között változik (összehasonlításképpen Magyarországon 500-900 mm) de a Kurosio áramlatnak és a déli szélnek egyaránt kitett Kii-félszigeten elérheti a 4000 mm-t is, amivel ez a legesősebb szubtrópusi terület az egész világon. Az éves csapadék nagy része nyáron hullik, kivéve a Japán-tenger partvidékét, ahol a Szibéria felől érkező északi szelek a tél elején okoznak jelentős havazást.
A csapadékos időjárás miatt a napsütéses órák száma mérsékelt, a Szató-beltenger környékén mért napi 6 órás átlagtól a Hokkaidó keleti partvidékére jellemző négy óráig terjed. A japán-tengeri és csendes-óceáni partvidék között de cemberben tapasztalható a legnagyobb különbség, ez első esetében átlagosan 30 órát, míg az utóbbinál 180 órányit süt a nap. Nyáron a napsütéses órák száma a hideg Ojasio-áramlat mentén a legalacsonyabb, ahol Szahalinhoz és a Kuril-szigetekéhez hasonló ködös időjárás a jellemző.
A Japán-szigetek rekordhőmérsékletét, 41°C-ot a Sikokun található Simanto városában mérték 2013. augusztus 12-én.
==Természeti katasztrófák==
Japán négy tektonikus lemez (az Eurázsiai, Észal-Amerikai, Csendes-óceáni és Fülöp-szigeteki) találkozásánál fekszik, azért területe geológiailag igen aktív. A világ működő vulkánjainak 10%-a található az országban (40 aktív, 148 inaktív) és évente 1500 földrengést detektálnak, melyek között nem ritka a 4-7-es erősségű. Szinte naponta fordul elő, hogy az országban valahol az épületek elmozdulásával járó földrengést tapasztaljanak. A 20. század leghírhedtebb földrengése 1923-ban sújtotta Kantót, 130 000 ember halálát okozva. A partközeli tengeralatti földrengések is nagy veszélyt jelentenek, az általuk okozott szökőár miatt. 2011. március 11-én a Japánban valaha mért legnagyobb, 9.0-ás tengeralatti rengés a hatalmas cunamit zúdított Honsú keleti partvidékére , amely közel 16 000 halálos áldozatot követelt és megrongálta a fukusimai atomerőművet.
A gyakori földmozgások miatt Japánban nagyon fejlett a földrengésálló építési technológia és a lakosságot az óvodától kezdve oktatják a rengések és azt követő tüzek alatti és utáni teendőkre.
Veszélyforrást jelentenek még a csendes-óceáni partvidéket sújtó tájfunok és a havazások utáni lavinák, nagy esőzések utáni árvizek és földcsuszamlások.
==Régiók==
Japánt hagyományosan nyolc régióra osztják, bár ezek nem hivatalos közigazgatási egységek:
*Hokkaidó - lakossága 5 507 456 fő, legnagyobb városa Szapporo
*Tóhoku - Észak-Honsú, lakossága 9 335 088 fő, legnagyobb városa Szendai
*Kantó - Kelet-Honsú, lakossága 42 607 376 fő, legnagyobb városa Tokió (ide tartoznak a Nanpó-szigetek is)
*Csúbu - Közép-Honsú, lakossága 21 714 995 fő, legnagyobb városa Nagoja
*Kanszai - Nyugat-közép Honsú, lakossága 22 755 030 fő, legnagyobb városa: Oszaka
*Chúgoku region - Nyugat-Honsú, lakossága 7 561 899 fő, legnagyobb városa Hirosima
*Sikoku - lakossága 3 977 205 fő, legnagyobb városa Macujama
*Kjúsú - lakossága 14 596 977 fő, legnagyobb városa Fukuoka (ide tartoznak a Rjúkjú-szigetek is)
A legnagyobb hivatalos közigazgatási egységek a prefektúrák. Minden régió több prefektúrára oszlik (kivéve Hokkaidót, ott csak egy van), összesen 47 tartozik a központi kormányzat alá.
| |||