Főmenü megnyitása

Módosítások

1 969 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
 
[[1838]]-ban és [[1876]]-ban nagy árvíz pusztított a településen, [[1848]]-ban pedig egy nagy tűzvészben a község fele leégett.
 
A [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ba került egy dunavecsei ''arany kartekercs'' a [[bronzkor]]ból.
A [[dunaújváros]]i [[Intercisa Múzeum]]ban a [[Dunaújvárosi kistérség]] ásatásain előbukkant régészeti emlékei szerepelnek a tárlaton. A [[Felsőhegy-dűlő]] régészeti tárgyai [[Budapest]]re kerültek.
 
A dunavecsei [[művelődési ház (Dunavecse)|művelődési ház]] a ''Fő utca'' bal oldalán található, szerveznek néptánccsoportot, csillagász szakkört, népdalkört, [[rajz]]os foglalkozásokat. Minden évben [[Március idusa]] és [[Szeptember végén]] estet tartanak a művelődési házban. [[Dunavecsei Vikár Béla Könyvtár|Dunavecsei Vikár Béla Könyvtár]] az [[Alkony utca|Alkony utcában]] van.
[[Vikár Béla]] fordította a [[Kalevala]] irodalmi alkotást, aki [[műfordító]] és [[etnográfus]] is volt. A Vikár Béla Könyvtár [[1953]]-ban nyitotta meg kapuit a közönség előtt, több mint 32.000 darab könyvet talál
az olvasóközönség.
 
Dunavecse [[Hősök tere (Dunavecse)|Hősök terén]] áll az [[1745]]-ös építésű [[barokk]] stílusú [[református templom]] található. [[Hild József]] bővítette toronnyal [[1832]]-ben. [[Makovecz Imre]] is rajta hagyta nyomát Dunavecsén,
ő tervezte a ''második világháborús és 56-os, közös emlékmű''vet. Néhány további vallásos épületet kereshetnek fel a dunavecseiek, ilyen a ''[[római katolikus kápolna (Dunavecse)|római katolikus]] [[kápolna]]'', ''nazarénusok temploma''.
''Burgus erődítmény'' ezen a helyen állt a [[Római Birodalom]] idején, amit egyes források szerint a [[török]]ök szedtek szét, múzeumba kerültek kis részei. A római burgus egy darabját a református templomba használták fel az építkezéskor.
Dunavecsén született [[André Kertész]] és [[Jean Toth]] művészek, előbbi fotográfus volt, utóbbi festő. Dunavecse része egy sziget, a ''[[Nagy-sziget (Dunavecse)|Nagy-sziget]]'' is.
 
Az [[1900]]-as évek elején ide tartozott Csanádfehéregyháza és Zsellérpuszta is. Az elsőnek a területén egykor község állt. Ősi templomának alapkövei az [[1900]]-as évek elején még láthatók voltak.
30

szerkesztés