„P53” változatai közötti eltérés

9 bájt hozzáadva ,  6 évvel ezelőtt
a
WP:FELÉP szerinti fejezet cím, egyéb apróság AWB
(Visszavontam saját Thermate (vita) szerkesztésemet (oldid: 13523958) Nincs jegyzetek sablon, nem látszik a forráshivatkozás.)
a (WP:FELÉP szerinti fejezet cím, egyéb apróság AWB)
}}
[[Fájl:250px-Tumour suppressor p53-DNA complex.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A humán '''p53''' [[fehérje]] kötődik egy rövid [[DNS (biológia)|DNS]] fragmentumhoz.]]
A '''p53''' [[gén]], más néven TP53 a 2.7.1.37-es EC számú fehérjét kódolja, mely a [[sejtciklus]] szabályozója és [[tumorszupresszor]] is egyben. A multicelluláris élőlények számára kulcsfontosságú, hogy visszaszorítsák a daganatok kialakulását. A p53-at a [[genom]] őrzőjének is nevezik, utalva ezzel a genom [[mutáció]]k elleni védelemben játszott szerepére (Strachan and Read, 1999). A neve a molekulasúlyára utal, mivel [[SDS-PAGE]] (nátrium-dodecil-szulfát – poliakrilamid-gél-elektroforézis) során annyit halad a gélen, mint egy 53 kiloDalton tömegű [[fehérje]].
 
== Elnevezés ==
 
A normális p53 inaktív, az MDM-2 fehérjéhez van kötve, így működése gátolt. Ezenkívül az MDM-2 fehérje ubikvitin-ligázként működve a p53 bontásához is hozzájárul. A p53 fehérjét számos rákkeltő hatás indukálhatja, úgy mint [[UV-sugárzás]], [[onkogén]]ek vagy DNS károsító vegyszerek. A DNS hibáját a [[sejtciklus]] ellenőrző pontjai érzékelik és arra serkentik az ATM (Ataxia Telangiectasia mutált), Chk1, Chk2 [[kináz]]okat, hogy foszforilálják a p53-at az MDM-2-höz közeli helyeken, ezáltal a p53 felszabadulását és lebomlásának lassítását okozzák, így szabad, aktív p53 halmozódik fel a sejtben. Hasonló módon járnak el az onkogének, melyek a p14ARF [[fehérje]] által érik el hatásukat.
A p53 azáltal viszi véghez feladatát, hogy a DNS azon régiójához kötődik, mely a p21 nevű fehérjét kódolja, kifejezésre serkenti a [[gén]]t, a p21 pedig a sejtciklus folytatása szempontjából fontos [[ciklin]]-[[ciklin-dependens kináz]]ok gátlását képes előidézni úgy, hogy a fehérjék közé kötődik.
 
Kutatások kimutattak kapcsolatot a p53 és más fontos tumorellenes gének, a [[Retinoblastoma]] tumorszupresszor gén (RB) ill. a [[H2AX]], egy speciális tumorszupresszor hisztonfehérjét termelő gén jelátviteli útvonalai között (Bates ''et al'', 1998).
 
== Potenciális terápiás célpont ==
In vitro p53 bejuttatása a p53-deficiens [[sejt]]ekbe gyors tumorsejt-elhalást okozott, ezzel is növelve a hozzá fűzött reményeket. Ha egy rendszer hibás, a legtöbb kapcsolódással rendelkező pontját kell rendbehozni. A p53 ilyen a sejtben (mint a [[hub (hálózat)|hub]] a [[számítógép]]es hálózatokban). Ezért a legfőbb feladat a tumorsejtekben visszaállítani a p53 [[gén]] eredeti szekvenciáját, hiszen ezen sejtekben az esetek felében találni mutációt (Vogelstein ''et al'' 2000).
 
Számos stratégiát kipróbáltak már a p53 funkciójának visszaállítására a rákos [[sejt]]ekben. Találtak fehérjéket, melyek képesek a mutáns p53-at megjavítani azáltal, hogy konformációját addig változtatják, míg az újra funkcióképes nem lesz. Lehetséges terápiás célpont lehet a [[Hsp90]] [[hősokk fehérje]], mely in vivo is kapcsolatba lép a p53-mal.
 
Az [[adenovírus]] a gazdasejtben sokszorozódik azáltal, hogy olyan fehérjéket bocsát ki, melyek a gazdasejtet a virális [[DNS (biológia)|DNS]] megkettőződésére kényszerítik. Az adenovírusok egyes tumorok kialakulásában szerepet játszanak. Fordulatot jelentett, mikor az adenovírusokat kezdték használni tumorellenes terápiákban. Az ONYX-015 egy módosított adenovírus, amely szelektíven képes sokszorozódni a p53-deficiens rákos [[sejt]]ekben, de normál sejtekben nem. Annak a [[vírus]]nak a módosításából jött létre, mely az E1B fehérjét fejezi ki, ez pedig inaktiválja a p53-at. A p53 hatásának visszaszorítása fontos a vírus replikálódása szempontjából. A módosított verzióban az E1B-t törölték. Azt várták, hogy a vírus a tumorsejteket megtámadja, azokban szokszorozódik, majd továbbterjed a malignus szövetben. Azok a sejtek, melyekben a vírus többszöröződni képes, szétesnek, így a tumor is felszívódik.
 
Az ONYX-015-tel egereken végzett preklinikai kísérletek biztatóak. Azonban a klinikai kísérletek korántsem. Csak olyan esetben volt látható jelentős javulás, melyben a [[vírus]]t kombinálva alkalmazták kemoterápiával (McCormick, 2001). A gondot az E1B okozhatja, melynek az újabb felfedezések nyomán kiderült, a vírus számára más esszenciális funkciói is vannak. A vírus használatának klinikai sikertelenségét okozhatja az is, hogy a tumort a vírus számára csak nehezen átjárható fibrotikus [[szövet (biológia)|szövet]] veszi körül.
[[1993]]-ban a [[Science (magazin)|Science]] magazin az év molekulájának választotta (l. Külső hivatkozások).
 
== LásdKapcsolódó mégszócikkek ==
*[[Genetikai betegség]]
*[[Genetikai betegségek listája]]
*[[Apoptózis]]
 
== KülsőTovábbi hivatkozásokinformációk ==
{{Commonscat|Tumor suppressor protein p53}}
* [http://p53.genome.ad.jp/documents/about_p53.html A p53 szerkezete]
309 159

szerkesztés