„Székelyföld történelme” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A közigazgatási átszervezéstől az első világháborúig: bővítés - folyt köv |
|||
75. sor:
==A közigazgatási átszervezéstől az első világháborúig==
A hagyományos felosztás az [[1867]]-es [[kiegyezés]]t követő közigazgatási átszervezéssel szűnt meg, mivel a [[feudalizmus]] megszűntével a székelyek korábbi [[kiváltság]]ai is értelmüket vesztették. A magyar országgyűlés 1876-ban szüntette meg a székelyek sajátos önrendelkezési jogait és jogi intézményeit, az addigi [[önrendelkezés|autonómiájukat]] teljesen felszámolta, a modernizáció és a reformok jegyében. Ekkor a területet a következő [[vármegye|vármegyékre]] osztották: [[Csík vármegye]], [[Háromszék vármegye]], [[Udvarhely vármegye]], és részben [[Maros-Torda vármegye]].<ref>{{hiv-web |url=http://www.szekelyfoldert.info/acta1998_regeszet13.html |cím=A székely és szász székek megszüntetése és a megyerendszer általánosítása Erdélyben 1876-ban |elérés=20140125 |formátum=html |kiadó=szekelyfoldert.info}}</ref>
A századfordulón tervezetek születtek Erdély hiteléletének javítására, a szövetkezeti mozgalom kiterebélyesítésére, lépések történtek szociális-nemzeti szempontú telepítéspolitika bevezetésére. A legjelentősebb lépés a társadalmi élet és a kormányzat képviselőinek részvételével tartott 1902. évi tusnádi [[Székely Kongresszus]] volt, mely valójában komplex programot adott a Székelyföld fejlesztésére.<ref>{{hiv-web |url=http://www.mek.oszk.hu/02100/02109/html/565.html |cím=Erdély története: III. Új tendenciák a századfordulón |elérés=20140208 |formátum=html |kiadó=Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)}}</ref>
Az [[első világháború]] kitörésekor még úgy nézett ki, Székelyföldet elkerülik a komolyabb összetűzések, de ez a helyzet 1916-ra megváltozott. A központi hatalmakhoz húzó romániai politikusok kisebbségben maradtak, és augusztus 27-én este 9 órakor, [[Bécs]]ben átadták a [[Román Királyság]] hadüzenetét a [[Osztrák–Magyar Monarchia|monarchiának]], az [[I. Károly román király|I. Károly]] örökébe lépett [[I. Ferdinánd román király|Ferdinánd király]] csapatai pedig az éj folyamán átkeltek a Kárpátok valójában őrizetlen hágóin. A hatóságok az első napon hozzákezdtek a veszélyeztetett zóna kiürítéséhez, felszólították a lakosságot a Maroson túli területek elhagyására – ami elsősorban a magyar és szász városi népességet és a Székelyföldet érintette –, a román csapatok augusztus 30-án bevonultak a kiürített Brassóba, majd a Székelyföld nagy részét is megszállták. A román csapatokat csak októberre sikerüt teljesen kiszorítani Erdélyből.<ref>{{hiv-web |url=http://www.mek.oszk.hu/02100/02109/html/571.html |cím=Erdély története: IV. Az első világháborúban |elérés=20140208 |formátum=html |kiadó=Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)}}</ref>
==A két világháború között==
| |||