„Székelyföld történelme” változatai közötti eltérés

{{tataroz}}

Ez a szócikk a történelmi [[Székelyföld]], illetve a [[székelyek]] történelmét írja le a 13. századtól napjainkig. Székelyföld, mint közigazgatási egység a [[13. század]] elején jött létre, és az az [[1876-os megyerendezés]]ig létezett. A 2003-ban megalakult [[Székely Nemzeti Tanács]] célja, hogy a jelenleg [[Románia]] részét képző terület autonómiáját kivívja a jog és a demokrácia eszközével, alkalmazva a nemzetközi jog kínálta lehetőségeket.<ref name=kronologia>{{hiv-web |url=http://www.sznt.ro/hu-sic/index.php?option=com_content&view=article&id=154&Itemid=4&lang=hu |cím=A Székely Nemzeti Tanács honlapja: Kronológia |elérés=20140120}}</ref> Románia küszöbön álló regionális átszervezése<ref>{{hiv-web |url=http://reply.transindex.ro/?cikk=333 |cím=Románia jelenlegi területi felosztása és az abból adódó gondok |elérés=20140120 |dátum=20130221}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.3szek.ro/load/cikk/39392/uj_kozigazgatasi_felosztast_akar_b%C4%83sescu |cím=Új közigazgatási felosztást akar Băsescu |elérés=20140120 |dátum=20110521}}</ref> lehetőséget kínál Székelyföld, mint közigazgatási régió létrehozására (az autonómia statútumban foglalt terület, illetve az általa régiósítási szándékra készíttetett térkép alapján), mely első lépése lehetne a cél elérésének. Ebben a régiólétrehozási törekvésben erdélyi magyar politika többé-kevésbé támogatja.<ref>{{hiv-web |url=http://erdelyinaplo.ro/aktualis/varmegyerendszer_es_regios_utkereses |cím=Vármegyerendszer és régiós útkeresés |elérés=20140120 |dátum=20130411}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=356 |cím=A Néppárt régió-átalakítási terveit támadja az RMDSZ – Friss: néppárti reakció |elérés=20140120 |dátum=20130327}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.magyarhirlap.hu/sznt-szekelyfold-hatarai-nem-kepezhetik-vita-targyat |cím=SZNT: Székelyföld határai nem képezhetik vita tárgyát |elérés=20140120 |dátum=20131108}}</ref> Ugyanakkor megyei és helyi politikusok kezdeményezték a népszavazást Székelyföld, mint önálló fejlesztési régió kialakításához, hogy alapot teremtsenek a közigazgatási régió létrehozásához.<ref>{{hiv-web |url=http://erdely.ma/autonomia.php?id=152912&cim=szekelyfold_mint_fejlesztesi_regio_kiirhatjak_kovaszna_megyeben_a_nepszavazast |cím=Székelyföld mint fejlesztési régió – Kiírhatják Kovászna megyében a népszavazást |elérés=20140120 |dátum=20131115}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/nepszavazas-a-fejlesztesi-regiorol |cím=Népszavazás a fejlesztési régióról |elérés=20140120 |dátum=20131127}}</ref>

 

==A székelyek eredete==

A székely [[etnikum|nép]] eredete sok vitát kavar mind a tudósok, mind pedig maguk a székelyek között. Egyesek szerint a székelyek mindig is [[magyarok|magyar etnikumúak]] voltak, a [[kultúra|kulturális]] eltérések okai pedig a földrajzi-történelmi elkülönülésben keresendők. Emellett a legkülönbözőbb elméletek születettek meg<ref>{{hiv-web |url=http://mek.oszk.hu/02200/02254/02254.htm |cím=Kordé Zoltán: A székelykérdés története |elérés=20140208 |formátum=htm |kiadó=Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)}}</ref>, amelyek sorra származtatják a székelyeket a bolgár [[eszkil]]ektől,<ref>{{CitPer|szerző=Nagy Géza |cím=A székelyek és a pannóniai magyarok |periodika=Ethnographia |év=1890 |hónap= |nap= |oldal=178}}</ref><ref>{{cite book |author=Györffy György |authorlink=Györffy György |title=Tanulmányok a magyar állam eredetéről |publisher=Budapest |year=1959 |id= |pages=65-67}}</ref><ref>{{cite book |author=Kristó Gyula |authorlink=Kristó Gyula |title=A székelyek eredete |publisher=Balassi, Budapest |year=2005 |id=ISBN 9789635066179}}</ref> a hunoktól,<ref>{{CitPer|szerző=Szabó Károly |cím=A „székely” nemzeti névről |periodika=Századok |év=1880 |hónap= |nap= |oldal=410}}</ref><ref>{{cite book |author=Orbán Balázs |authorlink=Orbán Balázs |title=A székelyek származásáról és intézményeiről |publisher=MTA, Budapest |year=1888}}</ref> az [[avarok]]tól,<ref name="SGy1899">{{CitPer|szerző=Sebestyén Gyula |cím=Az avar-székely kapcsolat emlékei |periodika=Ethnographia |év=1899 |hónap= |nap= |oldal=1-25}}</ref><ref>{{CitPer|szerző=Pais Dezső |cím=A magyarsággal kapcsolatos IX-X. századi népelemek és népmozgalmak |alcím=A székelyek eredetéhez és a székelység kialakulásához |periodika=Magyar Nyelv |év=1967 |hónap= |nap= |oldal=71-73}}</ref> a késő-[[avarok]]tól<ref>{{cite book |author=László Gyula |authorlink=László Gyula (történész) |title=Őstörténetünk |publisher=Tankönyvkiadó, Budapest |year=1983 |id=ISBN 9631768767}}</ref>, sorolják be őket a [[kabarok|kavarok]] közé<ref name="SGy1899"/><ref>{{CitPer|szerző=Pauler Gyula |cím=Néhány szó hadi viszonyainkról a XI-XIII. században |periodika=Hadtörténeti Közlemények |év=1888 |hónap= |nap= |oldal=501-526}}</ref><ref>{{cite book |author=Kristó Gyula |authorlink=Kristó Gyula |title=A székelyek eredete |publisher=Balassi Kiadó, Budapest |year=2005 |pages=65 |id=ISBN 9789635066179}}</ref> vagy tartják őket magyar eredetűeknek <ref>{{CitPer|szerző=Hunfalvy Pál |cím=A székely kérdéshez |periodika=Századok |év=1881 |hónap= |nap= |oldal=195}}</ref> és a [[kultúra|kulturális]] eltérések oka a [[hegység|hegyvidéki]] elszigeteltség.

{{Bővebben|Székelyek}}

Területi közigazgatási egységeit [[szék (terület)|székeknek]] nevezték, ahogyan a többi autonómiával bíró népcsoport (pl. [[erdélyi szászok|szászok]], [[kunok]], stb) közigazgatási egységeit, eltérően az ország többi területi egységeitől, melyeket vármegyéknek neveztek.<ref>{{cite book |author=Dr. Szádeczky Kardoss Lajos |title=A Székely Nemzet története és alkotmánya |authorlink=Szádeczky-Kardoss Lajos |publisher=„Hargitaváralja” J. Sz. K. |year=1927 |pages=17}}</ref> A sajátos székely autonómia elemi közül megemlíthető, hogy a székelység saját önálló jogalkotásra volt képes, melyeket elsősorban a székely nemzetgyűléseken elfogadott törvények, rendeletek alapoztak meg. A jogszabályalkotáson kívül, közigazgatási, bíráskodási és önálló katonapolitikai jogosítványokkal is rendelkeztek.<ref>{{cite book |author=Dr. Szádeczky Kardoss Lajos |title=A Székely Nemzet története és alkotmánya |authorlink=Szádeczky-Kardoss Lajos |publisher=„Hargitaváralja” J. Sz. K. |year=1927 |pages=18}}</ref>

 

A történelmi székely székek:

*[[Udvarhelyszék (történelmi)|Udvarhelyszék]] (korábban: ''Telegdiszék'', benne [[Bardócszék|Bardóc]]- és [[Keresztúrszék|Keresztúr]] fiúszékek),

 

==A kiváltságok elvesztése==

Kiváltságaikat, vagyis a magyar köznemességhez hasonló státusukat a [[16. század]]ig tudták érintetlenül megőrizni. Az ekkor létrejövő [[Erdélyi Fejedelemség]] uralkodói egyre inkább próbálták megnyirbálni ezeket. Elsőként II. János magyar királlyal, a későbbi [[II. János magyar király|János Zsigmond]] fejedelemmel kerültek összetűzésbe, emiatt tört ki az [[Székely felkelés (1562)|1562-es székely felkelés]]. A felkelés következményeként az uralkodó addig példátlan módon két várat (csúfnevükön [[Székelytámadt vár|Székelytámadt]] és [[Székelybánja]]) emelt Székelyföld területén, ezzel próbálván féken tartani a székelyeket. II. János magyar király az ellene lázadó székelyeket 1562 után jobbágysorba taszította.<ref>{{cite book |author=Dr. Szádeczky Kardoss Lajos |title=A Székely Nemzet története és alkotmánya |authorlink=Szádeczky-Kardoss Lajos |publisher=„Hargitaváralja” J. Sz. K. |year=1927 |pages=22}}</ref> Az [[Erdélyi fejedelmek listája|erdélyi fejedelmek]] közül még a [[Báthori-család|Báthoryak]] próbálkoztak az ősi jogok csorbításával. Ennek következménye volt, hogy [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Vitéz Mihály]] [[havasalföld]]i román vajda [[1599]]-es támadásakor a háromszéki, csíki, gyergyói, udvarhelyi székelység a román vajda mellé állt (Báthory András mellett állt az aranyos- és marosszéki székelység),<ref>{{cite book |author=Dr. Szádeczky Kardoss Lajos |title=A Székely Nemzet története és alkotmánya |authorlink=Szádeczky-Kardoss Lajos |publisher=„Hargitaváralja” J. Sz. K. |year=1927 |pages=64}}</ref> aki [[1599]]. [[november 28.|november 28]]-án kiadott kiváltságlevelében visszaadta minden kiváltságukat.<ref>{{cite book |author=Dr. Szádeczky Kardoss Lajos |title=A Székely Nemzet története és alkotmánya |authorlink=Szádeczky-Kardoss Lajos |publisher=„Hargitaváralja” J. Sz. K. |year=1927 |pages=39}}</ref> Vitéz Mihály legyőzése után végül Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem [[1601]]. [[december 31.|december 31]]-én [[Déva|Déván]] kiváltságlevelet állított ki, amelyben visszaadta a székelyek korábbi szabadságjogait,<ref>{{cite book |author=Dr. Szádeczky Kardoss Lajos |title=A Székely Nemzet története és alkotmánya |authorlink=Szádeczky-Kardoss Lajos |publisher=„Hargitaváralja” J. Sz. K. |year=1927 |pages=65-66}}</ref> melyet követően az erdélyi fejedelmek a szabadságjogokat nem próbálták megvonni.

 

 

==A két világháború között==

 

A trianoni békeszerződés aláírása után az erőszakosan románosító nemzetpolitika hatására sorra jelentek meg a „''Csak románul beszéljenek!''” feliratok a közintézmények és hivatalok falán. A kisebbségek anyanyelvének használatát tiltó sorozatos akciókat tetőzte az 1936.

 

==1947-től a rendszerváltásig==

1946 májusában [[Párizs]]ban a nagyhatalmak megegyeztek [[Erdély]] és [[Székelyföld]] területi hovatartozásáról, majd az [[1947]]. [[február 10.|február 10-én]] aláírt [[párizsi békeszerződések|párizsi békeszerződés]] alapján a Székelyföld, Észak-Erdély többi részével együtt, újra [[Románia|Romániához]] került.<ref>{{cite book |author=Stefano Bottoni |title=Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952-1960) |publisher= Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda |year=2008 |pages=21 |id=ISBN 9789738468801}}</ref>

 

 

== Székely autonómiatörekvések ==

{{Bővebben|Székely autonómiatörekvések}}