„Epheszoszi zsinat” változatai közötti eltérés

{{Egyetemes zsinat |zsinat_neve=Epheszoszi zsinat |zsinat_datum=[[431]]. [[június 22.]] – [[szeptember]]. |elismeri=[[katolikus egyház]], [[ortodox egyházak]], [[antikhalkedóni egyházak]], [[anglikán egyház]], [[lutheranizmus|evangélikus egyházak]] |elozo=[[Első konstantinápolyi zsinat]] |kovetkezo=[[Khalkédóni zsinat]] (az [[Asszír Keleti Egyház]] esetében a [[második nikaiai zsinat]]) |osszehivo=[[II. Theodosius bizánci császár]] |elnoklo=[[Alexandriai Kürillosz]] |resztvevok=200-250 |tema=[[nesztorianizmus]], Mária istenanyasága, [[pelagianizmus]] |dokumentumok=A nikaiai hitvallás megerősítése, az eretnekségek elítélése több kánonban, a „[[Theotokosz]]” cím kijelentése }} Az '''epheszoszi zsinat''' vagy '''efezusi zsinat''' ([[Epheszosz]], [[431]]. [[június 22.]] – [[szeptember]]) a kereszténység harmadik egyetemes [[zsinat]]a, amelyen elsősorban [[Nesztoriosz]], [[konstantinápoly]]i [[pátriárka]] ellen fogalmazott meg tantételeket. Az üléseket a város Mária-templomában tartották. Kiváltó oka az [[alexandriai iskola]] és az [[antiochiai iskola]] [[krisztológia]]i véleménykülönbsége [[Theotokosz|Mária istenanyaság]]a kérdésében.

Az efezusi zsinat 2. szakasza július 10. és 31. között tartott. [[július 10.|Július 10-én]] megérkezett a 3 pápai [[legátus]]. [[július 16.|Július 16-án]] elítélték az antiochiai pátriárkát és követőit, majd [[július 31.|július 31-én]] 6 kánonba foglalva mondtak ítéletet Nesztoriosz tanai fölött. Ám a nesztoriánusok elfogták Cirillt a zsinat császárhoz írott leveleivel együtt, s a császárt Nesztoriosz pártjára állították. A császár jóváhagyta ugyan Nesztoriosz letételét, de megfosztotta hivatalától Cirillt és Memnont is, és mindkettőt bezáratta. A felek 8-8 képviselőjét magához kérette, hogy ő döntsön személyesen. Közben belátta Cirill igazát, s a képviselőket nem fogadta, sőt megtiltotta, hogy jelenlétében beszéljenek Nesztorioszról, akit előbb Antiochiába, majd Felső-Egyiptomba száműzött.

Cirill teljes győzelmet aratott, s a hüposztatikus egység tanát általánosan elfogadták. Ennek és az efezusi zsinatnak az emlékére [[III. Sixtus pápa]] Rómában fölépíttette a [[Santa Maria Maggiore-bazilika|Santa Maria Maggiore-bazilikát]]. A [[Asszír Keleti Egyház|nesztoriánusok]] azonban befészkelték magukat az [[edessza]]i és a [[niszibisz]]i iskolákba, sőt [[498]]-ban [[Szeleukia-Kteszifon]]ban önálló patriarkátust alapítottak. Misszion-aik évszázadokon át terjesztették tanaikat egészen Kínáig és Indiáig. A [[16. század]]ban a nesztoriánusok nagy része ([[káld katolikus egyház|káldeusok]], [[szír-malabár katolikus egyház|malabár keresztények]]) elfogadta a zsinat döntését, és egységre lépett a [[Katolikuskatolikus Egyházegyház]]zal.