„A Szent Korona tudományos kutatásának története” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Magyar Katolikus Lexikon +Magyar katolikus lexikon) |
|||
8. sor:
A [[Szent Korona]] minden kutatásának kiindulópontja a Hartvik-legenda vonatkozó része lett, amit Hartvik püspök 1116 előtt írt meg [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] parancsára. Ebben fogalmazta meg a pápától Vajk/István által kért és kapott korona történetét.<ref>[http://ehumana.hu/arpad/cimszo/c20-1.htm Árpád-kori törénelem – Hartvik püspök, legátus, Lodomér érsek], ehumana.hu</ref> A munka legfontosabb céljai közé tartozott, hogy a pápa által akkoriban a magyar királyoktól elvitatott egyházkormányzói jogokat István királyra vezesse vissza, és bizonyítsa azoknak a Szentszéktől való származását.<ref>Farkas Zoltán: [http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/oktatas/hartvik-legendaszerkesztmenye Hartvik legendaszerkesztménye], Sulinet Hírmagazin, 2004. április 17.</ref> A korábbiaknál lényegesen jobban kiemelte az első magyar keresztény király isteni kiválasztottságát. Hartvik püspök ebben azt írta: [[II. Szilveszter pápa]] István küldötteinek érkezése előtt álmot látott, ami arra utasította, hogy a már a leendő lengyel király számára előkészített koronát Magyarországra küldje el.<ref>[http://www.szkosz.com/node/1895 Szent István király legendája Hartvik püspöktől], Szent Korona Őrzőinek Szövetsége</ref>
A Hartvik-legendát [[III. Ince pápa]] megtette Szent István hivatalos életrajzának, így senkinek nem jutott eszébe kétségbe vonni azt. Később a legenda figyelembe vételével II. Szilveszter pápa nevében még egy 1000. március 27-ére keltezett dokumentumot is hamisítottak (ami nem volt ritkaság a középkorban), az úgynevezett [[Szilveszter-bulla|Szilveszter-bullát]],<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/S/Szilveszter-bulla.html A Szilveszter-bulla a Magyar
==A tudományos igényű kutatás kezdetei==
14. sor:
Csak a 17. században vették észre a királyi koronán a görög feliratokat. Ekkor azonosították a rajta ábrázolt személyeket, és megkezdődött az elméletek kialakítása ezen megfigyelések értelmezésére.{{refhely|Ötvösvizsgálat Péri|2. oldal}}
1613-ban jelent meg a koronával foglalkozó első könyv [[Révay Péter]] koronaőr tollából. Ő a korona görög felirataiból kiolvasta Konstantin nevét is. Ezt úgy magyarázta, hogy a fejék görög munka, amit [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] adományozott [[I. Szilveszter pápa|I. Szilveszter pápának]], és a pápai kincstárból adta késői utódja, [[II. Szilveszter pápa]] István királynak.{{refhely|Bertényi|20. oldal|azonos=B20}} Révay elméletére hatott az úgynevezett [[konstantini hamisítvány]]<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/D/Donatio%20Constantini.html A konstantini hamisítvány a Magyar
[[II. József magyar király]] halála után, 1790-ben Budán egy templomban kiállításra került a magyar korona. Több neves magyar tudós között megtekintette azt [[Weszprémi István]], a neves debreceni orvos-tudós. Megállapította, hogy az alsó koronarészen szereplő, világi személyeket ábrázoló képek görög betűs feliratai [[VII. Mikhaél bizánci császár|VII. (Dukász) Mihály]] bizánci császárt, [[I. Géza magyar király]]t és Dukász Mihály Konstantin nevű fiát, vagy ugyancsak Konstantin nevű testvérét nevezik meg. Ők mind az első magyar király halála után éltek, ezért a korona Szent Istvántól eredeztetését ezután már nem lehetett volna tovább tartani. Természetesen a megállapítások máig tartó nagy vitákat váltottak ki.{{refhely|azonos=B20}}
| |||