„Szászkézd” változatai közötti eltérés

 

==Története==

 

Első említésétől fogva [[dékanátus]] székhelye. [[1337]] és [[1440]] között az ún. Szászkézdszék székhelye is volt, [[királybíró]]val. A [[15. század]] közepén a [[szék (terület)|szék]] központját [[Kőhalom]]ra helyezték át. [[1419]]-ben említették először városként („civitatis nostrae Zaazkyzd”, később [[Mezőváros|oppidum]]). [[1450]]-ben már biztosan létezett a városi esküdtek tanácsa, [[1479]]-ben pedig szabadalomlevelet kapott a szászkézdi szűcsök [[céh]]e. [[1467]]-ben itt járt [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] és innen bocsátott ki egy oklevelet. [[1488]]-ban 209 gazdát, nyolc pásztort, hét szegényt, két malmot és egy iskolamestert írtak össze benne. [[1508]]-ből ismerjük a vargák, [[1535]]-ből a kovácsok céhét, a [[17. század]] elejéről a kádárokét és a fazekasokét is. [[1570]]-ben [[Kórház|ispotálya]] is volt. [[1577]]-ben háromnapos országos vásár tartására kapott szabadalmat. [[1593]]-ban 304 adófizetőjét írták össze. [[1663]]-ban [[I. Apafi Mihály]] országgyűlést tartott Szászkézden.