Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Sepsiszék –> Sepsiszék (történelmi)
A ''Vörös-szakadék''-ban [[1865]]-ben [[Friedrich Wilhelm Schuster]] evangélikus lelkész [[bronzkor]]i leleteket tárt fel. Ezeket ma a [[Coțofeni-kultúra]] legkorábban leírt leletanyagaként tartják számon.<ref>A Coțofeni-kultúra a késő rézkori balkáni népvándorlás egyik fő képviselője, amely [[Erdély]] nagy részére is kiterjedt. Települései átmeneti jellegűek voltak, a [[Transzhumáló pásztorkodás|transzhumáló állattenyészés]] mellett a földművelés másodlagos volt. Agyagművessége nagyon gazdag és változatos emlékekből ismert.</ref>
 
A [[12. század]] első felében környékét [[székelyek]] lakták, akikre főutcájának a modern korig használt [[Német nyelv|német]] ''Siculorumgasse'' elnevezése emlékeztet. A század közepe táján innen a mai [[Sepsiszék (történelmi)|Sepsiszék]] területére költöztek, amelynek neve a városra utal. A [[Erdélyi szászok|szászok]] [[1158]] és [[1200]] között települtek meg helyén. [[1241]]-ben a [[Tatárjárás|tatárok]] elpusztították.
 
[[1303]]-ban említették először [[Szászsebesszék]]et, amely a városon kívül tíz faluból állt. Ekkor már a Sebesi [[dékanátus]] székhelye volt, melyhez [[1329]]-ban Szászsebesszék, [[Szászvárosszék]], [[Szerdahelyszék]], [[Alvinc]], [[Magyarigen]] és [[Boroskrakkó|Krakkó]] is hozzátartozott. [[1345]]-ben [[szabad királyi város]]ként említették. [[1352]]-ben iskolája működött, amelyben valószínűleg a [[domonkosok]] tanítottak. Az [[1376]]-os céhösszeírás szerint 19 [[céh]] és 25 mesterség volt jelen a városban, amivel az erdélyi városok között a harmadik helyen állt.
117 228

szerkesztés