Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Engel Károly –> Engel Károly (irodalomtörténész)
A magyar irodalom román tolmácsolása nehézkesebben bontakozott ki. A 28 kortárs magyarországi költőt bemutató ''Poezia maghiară contemporană'' (1954) mellett [[Eugen Jebeleanu]] két kiadást is megért fordításkötete (1949, 1956) közvetítette a klasszikusokat. A romániai magyar líra 17 képviselője a ''Poeţi maghiari din R.P.R.'' (1955) c. antológiában szólalt meg románul. De rengeteg alkalmi, tematikus antológia is készült, melyekben – szinte kötelezően – szerepeltetik a romániai magyar költőket is néhány verssel. A [[székelyek|székely]] népmesekincsből Faragó József válogatása alapján készült fordításkötet, ''Nunta tătîne-meu'' (1962) címmel. Végül itt is megszületik a tervszerűen összeállított harmadfélezer lapos ''Antologia literaturii maghiare'' (1965-69) c. átfogó összeállítás, amely négy kötetben, a népköltészettől [[Radnóti Miklós]]ig terjedően fogja át a magyar irodalmat (sajnos, az "élő klasszikusok"-at bemutató záró kötet már nem készül el, s egy ilyen válogatás megjelenésére mai napig sem került sor). A válogatás [[Lőrinczi László]], [[Majtényi Erik]], [[Szász János (író)|Szász János]], a szerkesztés Constantin Olariu munkája. Már a Biblioteca Kriterion sorozatban kerül sajtó alá Costa Carei klasszikus magyar költőket tolmácsoló kötete: ''Să cauţi forma'' ([[1974]]).
 
A kapcsolatvizsgáló és -építő önálló tanulmányok, kötetek csak lassan állnak össze, s többnyire magyar szerzők munkái. [[Heszke Béla]] a román-magyar irodalmi kapcsolatokról egyetemi jegyzetet állít össze (Budapest, 1952), [[Pálffy Endre]] megírja a román irodalom történetét (Budapest, 1961), megjelenik [[Kakassy Endre]] [[Mihai Eminescu|Eminescu]]- (1962) és [[Mihail Sadoveanu|Sadoveanu]]-monográfiája (ez utóbbi a szerző halála után, 1964-ben); Gáldi László Eminescu stílusáról ír románul (1964). 1966-ban indul az a [[bibliográfia]]i sorozat, mely végre biztos hátteret, alapot nyújt minden további tudományos kapcsolatkutatáshoz. [[Domokos Sámuel]] szerkesztésében ''A román irodalom magyar bibliográfiája : 1831-1960.'' (1966), illetve 1961-1970 (1978), valamint a közben elhunyt [[Réthy Andor]] és [[Váczy Leona]] összeállításában, [[Engel Károly (irodalomtörténész)|Köllő Károly]] bevezető tanulmányával a ''Magyar irodalom románul''. 1830-1970 (1983) c. könyvészeti alapvető munkák. Ezekhez járul még Dorothea Sasu-Zimmermann ''[[Petőfi Sándor|Petőfi]] în literatura română''. 1849-1973 (''Petőfi a román irodalomban''. 1980) c. analitikus bibliográfiája. Számos, az első világháború végéig terjedő időszakra vonatkozó elfelejtett kapcsolattörténeti adatot tartalmaz a [[Román Akadémia]] által megjelentetett ''Bibliografia relaţiilor literaturii române cu literaturile străine în periodice'' c. könyvészet (1980-85), amely három kötetben az 1859-1918 közötti román periodikák idegen irodalmakból fordított és azokra vonatkozó anyagait dolgozza fel, az 1997-ben elindított új sorozat pedig az 1919-1944 közötti évtizedek sajtójának hasonló feldolgozását ígéri, kiegészítve így számos adattal a bukaresti Akadémiai Könyvtár állománya alapján Réthy Andor és Váczy Leona bibliográfiáját.
 
Az újabb magyar-román néprajzi könyvészetet (1946-1982) Faragó József közli a [[Népismereti Dolgozatok]] 1983-as kötetében. Igen átfogó körképet nyújt a magyar-román irodalmi kapcsolatokról [[Beke György]] magyarul és románul is megjelent, 56 írót felsorakoztató interjúkötete: ''Tolmács nélkül'' (1972), ''Fără interpret'' (1972). Az erdélyi lexikonok is tartalmaznak az irodalmi kapcsolatokra utaló adatokat. Már az [[Osvát Kálmán]]-féle ''Erdélyi Lexikon'' (Nagyvárad, 1928) is bővelkedett ilyen adatokban, a magyar kultúrához kapcsolódó román személyeket is szerepeltet. [[Marian Popa]] kortárs irodalmi lexikonának (''Dicţionar de literatură română contemporană'') már az első kiadásában (1971) is számos magyar szerző szerepelt, de a második, javított kiadás (1977) 98 magyar író és 3 irodalmi folyóirat adatait közli.
 
Az [[1960-as évek]] végétől több olyan összegző tanulmány- és cikkgyűjtemény jelenik meg, melyekben kapcsolattörténeti és komparatisztikai anyag található. [[Szabédi László]] kötetében (''Kép és forma.'' 1969) I. Budai-Deleanu és Mihai Eminescu költészetéről, a [[Csehi Gyula|Csehi Gyuláéban]] (''A baloldali forrásvidék.'' 1973) Constantin Dobrogeanu-Ghereáról olvashatunk. [[Kovács János (újságíró)|Kovács János]] ''Azonos hullámhosszon'' (1973) c. könyve már kifejezetten kapcsolattörténeti dolgozatokat is tartalmaz. Hasonló jellegű, a komparatisztikát szintén felölelő [[Dávid Gyula (irodalomtörténész)|Dávid Gyula]] (''Találkozások.'' Kolozsvár, 1976) és [[Engel Károly (irodalomtörténész)|Köllő Károly]] (''Két irodalom mezsgyéjén.'' 1984) c. kötete. Magyar részről ők a kapcsolatkutatás legelhivatottabb művelői. Román részről [[Nicolae Balotă]] ''Scriitori maghiari din România : 1920-1980'' (1981) c. tanulmány- és [[arckép|portré]]gyűjteménye, valamint Avram P. ''Todor Confluenţe literare româno-maghiare'' (1983) c. kötete tanúskodik szerzőjük elkötelezettségéről. [[Mózes Huba]] ''Forrása rég fakadt...'' (1985) c. könyvében is több a román vonatkozású írás; [[József Attila]] román (1972), [[Emil Isac]] (1986) és [[Mihai Eminescu]] (1989) magyar irodalmi kapcsolatairól külön köteteket állított össze. [[Kiss Jenő (költő)|Kiss Jenő]] műfordítói tapasztalatairól számol be cikk- és emlékezés-gyűjteményében (''A műfordító emlékeiből.'' 1986).
 
A Politikai Könyvkiadó 1972-ben ''Testamentum'' címmel külön könyvsorozatot indított a múltbeli román-magyar kapcsolatok bemutatására. Elsőként [[Kemény G. Gábor]] ''Mocsáry Lajos-kötete'' (1972) jelent meg; irodalmi vonatkozásai miatt kiemelendő még a [[Kovács Ferenc (irodalomtörténész)|Kovács Ferenc]] gondozta ''Bitay Árpád-kötet'' (1977).
Az [[1989-es romániai forradalom]] után, a kezdeti átmeneti összefogást, kapcsolatkeresést követően a politika hatására elhidegülés állott be. Az irodalmi kutatások terén is háttérbe szorult az érintkezések keresése, minimálisra csökkent a kölcsönös fordítások száma (akárcsak a román, illetve magyar irodalmi témájú könyveké, amelyeknek kiadása szinte áthidalhatatlan anyagi akadályokba ütközik. Az ok lehet egyfajta "ellenhatás" is az [[1980-as évek]]ben túlhajszolt, felső utasításra idealizált kapcsolatábrázolásra, a politikai elvárások szerint erőltetett fordításirodalomra. De emellett az [[1990-es évek]]ben kimondottan a kapcsolatépítéssel ellentétes tendenciák is jelentős teret kaptak a román sajtóban, televíziós csatornák műsoraiban. Könyvek sorát jelentették meg "a magyar veszély leleplezése" céljával, fenntartandó "a nemzeti éberséget". Ez a túlpolitizált légkör természetesen nem kedvez a román-magyar irodalmi kapcsolatok becsületes építő törekvéseinek s szintén hozzájárul a román-magyar irodalmi kapcsolatok körébe sorolható könyvek, folyóiratanyagok számának megritkulásához, visszhangtalanságához.
 
Az [[1990-es évek]]ben a [[Kriterion Könyvkiadó]] folytatta ez irányú korábbi tevékenységét: megjelentette [[Engel Károly (irodalomtörténész)|Köllő Károly]] román-magyar kapcsolattörténeti tanulmánykötetét (''Confluenţe literare.'' 1993), amelyet a [[cenzúra]] az [[1980-as évek]] közepén félretétetett; a fiatal román költők szintén leállított magyar nyelvű antológiáját (''Hajónapló.'' 1990); kétnyelvű kiadásban kiadta [[József Attila]] 32 versét [[Paul Drumaru]] fordításában (1996), s kétkötetes válogatásban Paul Drumaru magyar fordításait (Transland. 1999), amelyben a fordító Adytól Kovács András Ferencig ölelte át a modern magyar lírát; ''A Szfinx válaszol'' címmel László Ferenc kötetet állított össze az Enescuval készített interjúkból (1995), ugyanakkor a kiadó új, Gordiusz c. sorozatában megjelentette [[Borsi Kálmán Béla]] könyvét (''Illuzió és ismétléskényszer.'' 1995) a 19. század derekának magyar-román kapcsolatairól s Lucian Boia románul nagy visszhangot kiváltott kötetét (''Történelem és mítosz a román köztudatban''. 1999). A kolozsvári [[Dacia Könyvkiadó|Daciánál]] megjelent a magyar irodalom szorgalmas fordítója, az [[Áprily Lajos]]t, [[Kosztolányi Dezső]]t is tolmácsoló [[Petre Şaitiş]] kétnyelvű, román-magyar [[ballada]]fordítás kötete és [[Mircea Popa]] tanulmányainak válogatása (''Apropieri literare şi culturale româno-maghiare.'' Kolozsvár, 1998); a Polis Könyvkiadó Gelu Păteanu fordításában [[Kovács András Ferenc]] gyermekverskötetét adta ki (Cântec şui. Kolozsvár, 1994). A [[Korunk]] két nagy válogatást is eljuttatott az olvasókhoz román fordításban a folyóiratban közölt tanulmányokból, cikkekből (Cumpăna 1994; Cumpăna 1996), s évek óta a kolozsvári ''Apostrof'' c. folyóirattal közös rendezvényeken állítja témaközpontba a román-magyar irodalmi kapcsolatok különböző problémáit, közös múltunk közös mozzanatait. Jelzésértékű, bár szórványos néhány bukaresti vagy vidéki román kiadó érdeklődése a román-magyar irodalmi kapcsolatok körébe eső művekkel kapcsolatban: a temesvári Helicon Kiadóé, amely megjelentette a [[Jászvásár|iaşi]]-i fordító, N. I. Pintilie nagyszabású (közel 800 oldalas) román [[Petőfi Sándor|Petőfijét]], a kolozsvári Pro Media Kiadóé, amely vállalta Gavril Scridonnak az 1980-as években a cenzúra által leállított romániai magyar irodalomtörténetét (''Istoria literaturii maghiare din România.'' Kolozsvár, 1996), a bukaresti Univers Kiadóé, amely Pomogáts Béla válogatásában, nagyrészt Gelu Păteanu fordításában egy [[Ady Endre|Adytól]] [[Ottlik Géza|Ottlik Gézáig]] tekintő irodalmi antológiát jelentetett meg (''Budapesta literară şi artistică.'' 1998 = Caiete Europene); a szintén bukaresti Pythagora Kiadóé, amely [[I. Tóth Zoltán]]nak ''Az erdélyi román nacionalizmus első százada.'' 1697-1792 c. könyvét tette hozzáférhetővé Maria Someşan fordításában (2001).
 
Az irodalmi sajtóban is nyomon követhető a román-magyar irodalmi kapcsolatok tematikájának folytonossága. A teljesség igénye nélkül említhetők a [[Helikon (folyóirat, 1990)|Helikon]]ból Mircea Popa tanulmányai a [[brassó]]i [[Axente Banciu]] két háború közötti kezdeményezéseiről (1991/12), Sadoveanu és Móricz (1992/21), Lucian Blaga és a magyar irodalom (1991/18) kapcsolatairól. [[Kovács Ferenc (irodalomtörténész)|Kovács Ferenc]] ''Iorga és Bitay Árpád "történelmi kézfogásá"-ról'' (1992/10), Faragó József ''[[Köpeczi Béla]] román népköltési gyűjteményéről'' (1993/3) ír, [[Miskolczy Ambrus]] ''A mioritikus tér mítosza'' c. könyvét [[Lászlóffy Aladár]] (1995/8), ''Eszmék és téveszmék'' c. könyvét [[Gáll Ernő]] (1996/2) mutatja be; a ''[[Látó (folyóirat)|Látó]]'' 1992/5. számában ''Bizantinizmus és ortodoxia'' címmel egész szöveggyűjtemény jelenik meg a modern román gondolkodás jeleseinek e témával kapcsolatos írásaiból Ciorantól Andrei Corneáig; ugyanitt közli a folyóirat [[Bogdán László]] esszéjét ''[[Emil Cioran|Cioran]] naplójáról'' és [[Borsi Kálmán Béla]] tanulmányát ''A román reformnemzedék bölcsőjénél'' címmel; a [[Korunk]]ban Kovács Ferenc felsorakoztatja Széchenyi István román kapcsolatainak eseményeit (1991/9), [[Gajdos Balogh Attila]] a transzilvanizmus román visszhangjának egy epizódját újítja fel (1991/10), [[Kántor Erzsébet]] azt tekinti át, hogyan látták a román írók [[Erdély]]t (1991/10); itt jelenik meg Andrei Pippidi ''Román-magyar irodalmi találkozások'' (1997/1) és [[Csaplár Ferenc]] ''[[Kassák Lajos|Kassák]] és a román [[avantgárd]]'' c. tanulmánya (2000/4).
117 228

szerkesztés