„Szabédi Emlékház” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Engel Károly –> Engel Károly (irodalomtörténész)
7. sor:
Az erdélyi magyar irodalmi dokumentumok [[Erdély]]ben való megőrzése és hozzáférhetővé tétele valós igényt próbált megfogalmazni. A Kolozsváron állami pénzen működő múzeumok, gyűjtemények ugyanis, noha rengeteg magyar vonatkozású anyagot birtokolnak, nem törekszenek ezek reprezentációjára, sőt inkább a meglévő anyagok egyfajta elfedésére, elrejtésére.
 
Az írói hagyatékok összegyűjtése – a jogutódok bizalmatlansága és anyagi érdekeltsége folytán – nem az elképzelt formában haladt, mégis jelentős eredményeket ért el, még ha az EMKE nem is rendelkezett a hagyatékok vásárlását lehetővé tevő [pénz]]alappal s pillanatnyilag a teljes körű feldolgozást biztosító elegendő munkatárssal sem. Elhelyezésre került így a Szabédi-hagyaték mellett az [[1990-es évek]] közepétől [[Balogh Edgár]] (1996), [[Méliusz József]] (1998), [[Kacsó Sándor (újságíró)|Kacsó Sándor]] (1999), [[Nagy István (író)|Nagy István]] (2002), [[Engel Károly (irodalomtörténész)|Engel Károly]] (2002) írók magánkönyvtára, illetve azok bizonyos része. Ezzel párhuzamosan töredékes, illetve teljesebb kéziratgyűjteményekkel bővült az állomány: Nagy István-, Engel Károly-, E. Szabó Ilona-, Méliusz József-, [[Gaál Gábor (író)|Gaál Gábor]]-, [[Reményik Sándor]]-, Török Enyingi Sándor-, [[Muzsnay Magda]]-, [[Domokos Géza]]-, Jódy Károly-, [[Kiss Manyi]]-kéziratokkal és egyéb dokumentumokkal.
 
Kétéves építkezés után [[2007]] [[május]]ában, Szabédi László születésének centenáriumán avatták fel a megújított Emlékházat. Ekkorra a hagyatéki könyvtárak nagy része elhelyezést nyert a polcokon, az utca felőli szobát pedig – a hagyatéktevő kívánságának megfelelően – ismét emlékszobává alakították át. Az 1993 óta Kolozsvárt, az EMKE, a Korunk Baráti Társaság és az Anyanyelvi Konferencia által évente megrendezésre kerülő „Szabédi-napok” alkalmával az irodalomtudományi konferencia résztvevői megkoszorúzzák a házon elhelyezett Szabédi-emléktáblát, meglátogatják a költő tárgyaiból, könyveiből, kézirataiból kialakított emlékszobát.
13. sor:
A hagyatékokat feldolgozó munka mellett már 2002–2004 között tudományos munka-műhely is alakult ki a Szabédi Emlékházban: itt dolgozott, a gyűjteményben őrzött kézikönyv- és folyóirat­-állományra támaszkodva, az Arany János Közalapítvány anyagi támogatását élvezve, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkaközössége. Ennek a tudományos műhelymunkának az újabb eredménye A Szabédi Emlékház dokumentumaiból címet nyert sorozat első kötete: ''A Lázár utcától a Postakert utcáig'', amely Szabédi László naplófeljegyzéseit, [[önéletrajz]]ait és válogatott levelezését tartalmazza Bartha Katalin Ágnes gondozásában (Kolozsvár, 2007).
 
Az építkezések befejeztével, 2007 novemberétől elindult itt a „Szabédi-estek” állandó rendezvénysorozat, ahol az érdeklődők a Szabédi Emlékházban őrzött dokumentumokkal és az itt kínálkozó kutatási lehetőségekkel ismerkedhetnek meg. A gyűjtőkörhöz kapcsolódó rendezvényeken időszaki kiállításokra, előadásokra, könyvbemutatókra, vitafórumokra került sor, így előbb egy [[Engel Károly (irodalomtörténész)|Engel Károly]] hagyatékát elemző kisebb konferenciára, majd [[Kiss Manyi]] színésznő hagyatékából származó [[fényképezés|fotók]] és dokumentumok kiállítására.
 
== Források ==