„Szepesi–Láner-barlangrendszer” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Feltárástörténet, nevet pontosítani kell, ez az elnevezés elavult |
||
2. sor:
{{Barlang infobox
|név=
|kép=Szepesi-barlang.jpg
|képaláírás=
|hely=[[Miskolc]]
|hegység= [[Bükk (hegység)|Bükk]]
|típus=víznyelőbarlang
|bejáratok tengerszint feletti
|hossz= 2500
|kataszteri szám=5372-3}}
A '''
Az üreg megbontására csak 1955-ben került sor, 1957-re 21 méterre, 1960 nyarára pedig 47 méterre jutottak le a miskolci és diósgyőri kutatók. Az intenzív feltárás 1962 tavaszán indult meg.
A barlang legmélyebb, nem víz alatti része 150,3 méteren helyezkedik el, ahol egy szifontó található. Ezt először az Óbudai Hajógyár MHS Könnyűbúvár Szakosztálya tagjainak sikerült felderíteni és a tóban 15,5 méter mélyre merülni, ahol a barlang egy 30 centiméter széles, igen magas és hosszú hasadékban folytatódik. Ezáltal a barlang ember számára elért legnagyobb mélysége 159,3 méter.
A rendszer másik tagja a Láner Olivér-barlang (1985-ig Spirál-barlang) bejárati szakaszát az 1960-as években, járatai nagy részét 1985-ben tárták fel. Kezdeti szakaszát egy kis aknákkal tagolt rövid meander alkotja, amely a ferde, párhuzamos aknák 96 m mélységig vezető rendszerébe torkollik. A Szepesi-barlang Ny-i ágának vizes szifonja mögötti, felharapózódó járatokkal az összeköttetést 1993-ban Bátori Károly, Ferenczy Gergely és Kiss János teremtette meg.
== Források ==
| |||