„Samuel Richardson” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nemzetközi katalógusok.
nincs forrás, helyesírás, kékítés
1. sor:
{{lektor}}
{{nincs forrás}}
 
'''Samuel Richardson''' ([[Mackworth]], [[Derbyshire]], [[1689]]. [[augusztus 19.]] – [[London]], [[1761]]. [[július 4.]]) angol író, a modern regényírás úttörője.
 
Pályafutását nyomdászként kezdte, később szerkesztéssel és kiadással is foglalkozott. Saját nyomdával rendelkező sikeres kiadóként [[1740]]-ben különös megbízást kapott: fiatal hölgyek számára kellett egy mintalevelekből álló gyűjteményt írnia. A részben hétköznapi témákat felölelő, de végeredményben mégis fikcionális levélgyűjtemény, amely [[1741]]-ben ''Familiar Letters'' címen jelent meg, megmozgatta Richardson fantáziáját és végül belefogott egy [[regény]] megírásába.
 
A mű címe ''Pamela or a Virtue Rewarded'' ('Pamela, avagy az erény jutalma', 1740), amelyben egy erényes cselédleány az uraság brutális és és durva zaklatásai ellen küzd, az erkölcseiben megromlott nemesuratnemes urat a jó oldalra téríti, hogy végül hozzá menjen feleségül. A regény hihetetlen siker lett [[Anglia|Angliában]]. Bár mára elhomályosul későbbi követői (pl. [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]]: ''[[Az ifjú Werther szenvedései]]'') sikerei mellett, Richardson volt a történetet végig egy [[protagonista]] szubjektív látószögéből elmesélő regényírás úttörője.
 
Fő műve azonban az 1747–1748-ban megjelent ''Clarissa'', ez a monumentális levélregény, amelyben a lélektani elemzés elmélyül, a látás- és ábrázolásmód pedig sokkal komorabb. A tragikus cselekmény során a szép és erényes hősnőt érdekházasságba akarják kényszeríteni rokonai, s az ebből menekülő Clarissa az élvhajhász, hódító külsejű Lovelace karjaiban köt ki. Miután az ifjú megerőszakolja, hiába könyörögnek barátnői, családtagjai, hiába ajánl házasságot a megrendült csábító, Clarissa belepusztul fájdalmába. Az aprólékos gonddal kidolgozott, pszichológiailag is hiteles nősors egész Európában hírnevet szerzett Richardsonnak, [[Denis Diderot|Diderot]] az emberiség nagy költői közé sorolta, [[Jean-Jacques Rousseau|Rousseau]] pedig Clarissáról mintázta [[Az új Héloïse]] hősnőjét.
 
{{Nemzetközi katalógusok}}