„Árpád-házi Szent Margit-templom” változatai közötti eltérés

A Jézus Szent Szívéről elnevezett kápolnában hamarosan [[Keresztség|keresztelhettek]] és [[házasság]]ot is köthettek. Megindult a karitatív munka és kulturális programok szervezésébe fogtak. A területen élő munkáscsaládok gyermekeivel előadásokat rendeztek, majd idővel vetítőgépet is vettek, és [[Filmszínház|filmvetítések]] is bekerültek a programok közé. [[1923]]-ban Budapest Lipótváros – lőportárdűlői Római Katholikus Plébánia néven önálló plébániai rangot kapott az egyházközség, majd ezt a nevet hamarosan Árpád-házi Boldog Margitra változtatta. Ekkor hozzácsatolták a [[Terézváros]] egy részét is.

 

 

A főváros által adományozott Ferdinánd-téri telken hosszú adománygyűjtés és szervezési nehézségek után 1931-ben indult el az építkezés, és 1933-ban Serédi Jusztinián [[hercegprímás]] felszentelte az elkészült templomot. A templomhoz önálló plébániát azonban nem tudott építeni az egyházközség, a Tisza, a Vág, a Thurzó utcában, később a [[Váci út]]on voltak a plébánosi és kápláni lakások, valamint a plébánia irodája is.