„Kéthly Anna” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎A második világháború után 1956-ig: Való igaz a kékcédula csak töredéke volt annak a csalásnak, amit elkövettek.
75. sor:
 
Az 1945-ös választásokon az MSZDP a parlament második legnagyobb pártja lett 17%-kal az 57%-ot szerző FKGP mögött, de [[Szovjetunió|szovjet]] nyomásra kénytelenek voltak a [[Magyar Kommunista Párt|Magyar Kommunista pártot]] is bevenni a koalícióba.
 
Kéthly Anna 1945-től egészen 1948-ig a Nemzetgyűlés, majd az [[Országgyűlés]] alelnöke lett. Egyben ő lett pártja parlamenti frakciójának a vezetője.
 
81 ⟶ 82 sor:
Peyer távozása után a párton belül egyre inkább Kéthly lett a vezetője azoknak, akik ellenezték az MKP-val való egyesülést. Kéthly hangsúlyozza, hogy a kommunistákat világnézeti különbségek választják el a szociáldemokratáktól, és hogy a két pártot emiatt nem lehet egyesíteni.
 
Az [[1947-es magyarországi országgyűlés választás|1947-es választáson]] az MKP választási csalásokkal és visszaélésekkel (például a kékcédulás szavazókkal és a 15%-ot elért [[Magyar Függetlenségi Párt|MFP]] mandátumainak megsemmisítésével)a fellegerősebblegerősebb párt lesz.
 
1948 volt a „fordulat éve”: ekkor egyesült a két munkáspárt. Az MSZDP XXXVI. kongresszusán a kommunistákkal való egyesülés mellett döntött. Az ezzel egyet nem értőket, valamint a háború előtti vezetők jelentős részét kizárják a pártból, köztük Kéthly Annát. A két pártból pedig létrejön a Magyar Dolgozók Pártja. A koalícióból Hazafias népfront lesz. Az 1949-es választások pedig véget vetnek a többpárti demokráciának, minden mandátum az MDP-é lesz.
 
A 60 éves Kéthly ezek után visszavonul a politikától és a közélettől. A letartóztatást azonban nem kerüli el. A Rajk-perben megkezdődött a kommunisták egymás közti leszámolása, így nyilvánvaló volt, hogy a még az országban illetve szabadlábon lévő egykori MSZDP vezetők is sorra kerülnek. Kéthlyhez hasonlóan kerül törvénytelenül börtönbe [[Szakasits Árpád]], aki az MSZDP elnöke volt, amikor Kéthlyt kizárták. Kéthly 4 évet töltött börtönben, ítélet nélkül, végül életfogytiglanra és teljes vagyonelkobzásra ítélték.
1948 volt a „fordulat éve”: ekkor egyesült a két munkáspárt. Az MSZDP XXXVI. kongresszusán a kommunistákkal való egyesülés mellett döntött. Az ezzel egyet nem értőket, valamint a háború előtti vezetők jelentős részét kizárják a pártból, köztük Kéthly Annát. A két pártból pedig létrejön a Magyar Dolgozók Pártja. A koalícióból Hazafias népfront lesz. Az
1949-es választások pedig véget vetnek a többpárti demokráciának, minden mandátum az MDP-é lesz.
 
A 60 éves Kéthly ezek után visszavonul a politikától és a közélettől. A letartóztatást azonban nem kerüli el. A Rajk-perben megkezdődött a kommunisták egymás közti leszámolása, így nyilvánvaló volt, hogy a még az országban illetve szabadlábon lévő egykori MSZDP vezetők is sorra kerülnek. Kéthlyhez hasonlóan kerül törvénytelenül börtönbe [[Szakasits Árpád]], aki az MSZDP elnöke volt, amikor Kéthlyt kizárták. Kéthly 4 évet töltött börtönben, ítélet nélkül, végül életfogytiglanra és teljes vagyonelkobzásra ítélték.
A politikusnő bebörtönzése éles nemzetközi visszhangot keltett. Végül a Nagy Imre-kormány idején felülvizsgálták az ellene hozott ítéletet, és házi őrizetbe került.