„Bányász-barlang” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Feltárás, kutatás |
a Kialakulás, képződmények, távlatok |
||
20. sor:
}}
A ''' Bányász barlang''' a [[Bükk]]ben található fokozottan védett barlang. Nyílása 739 magasan fekszik. A barlang a [[triász]] korabeli mészkőben alakult ki, 1964-ben tárták fel. Hossza
== Felfedezése, feltárása ==
A barlang emberemlékezet óta nyitott volt. Feltárását a Miskolci Bányász Barlangkutató Csoport kezdte meg 1963-ban. A Bejárati-akna kitöltését a teljes 7 m<sup>2</sup>-es szelvényből kitermelték a felszínig. A feltárás során nyilvánvalóvá vált, hogy az [[akna (barlangi)|akna]] leginkább a történelmi időkben töltődött fel, ugyanis abban nagy mennyiségű recens csontmaradványt találtak, többek közt egy teljes emberi csontvázat az [[1910]]-es évekből. A csontváz 11,5 méter mélyen került elő 7 méter törmelék alól. <ref name=":0">VÁRSZEGI, S. (1964a). Beszámoló a Bányász
Barlangkutató Csoport 1963. évi munkájáról. ''Karszt és Barlangkutatási''
Tájékoztató 1964, 2-3'', 43. old.''</ref> 24 méter mélységben értek el egy a felboltozódott nagy kőtömbök mellett kitöltetlenül maradt rést, amelybe lecsúszva akadálytalanul ereszkedhettek le két aknán egészen 120 méter mélységig - mai felmérések szerint 80 méter - , az „''Omladékos-terem''”-ig, innen a jelentésük szerint még további 10 méter körüli szakaszt bontottak lefelé ‑130 méterig az omladékba (87 méter), de végül egy vízbetörés miatt feladták a kutatást.<ref>VÁRSZEGI, S. (1964b). Beszámoló a Bányász
Barlangkutató Csoport 1963. évi munkájáról. ''Karszt- és Barlangkutatási
Tájékoztató 1964, 5-6'', 107. old.</ref><ref>KOSICZKI, J., & VÁRSZEGI, S. (1966). Beszámoló
37. sor:
1992-ben a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub barlangászai térképezték fel a barlangot. Térképükről nem csak az „''Omladékos-terem''”, hanem a párhuzamos aknasor is elveszett.
Az előbbiekben felvázolt nem mindennapi kutatástörténet keltette fel Rántó András kíváncsiságát, aki 2010 októberben a végponti zónát bejárva újra rábukkant a harmincöt évvel azelőtt a Herman Ottó Csoport által lerajzolt nagyméretű kürtőre. Ezen felbuzdulva megkérték a szükséges engedélyeket és Sűrű Péterrel újrakezdték a barlang rendszeres kutatását. A kutatás több barlangász egyesületből verbuválódott résztvevőiből hamar létrejött a később önmagát [[Szinva Csoport]]<nowiki/>nak nevező kollektíva. Kezdetként szisztematikusan kimászták és felpoligonozták a barlang kisebb-nagyobb kürtőit, majd a mélyponton kezdtek bontásba a huzatot követve. Itt már az első alkalommal feltárult egy apró omladékos terem, amit ''[[Nyest]]-teremnek'' neveztek el az itt összegyűlt legalább fél tucat [[kisragadozó]]-csontváz miatt. Továbbra is a huzat irányát követve egy következő próbabontás alkalmával 2011.01.09-én egy kis szálkő-szűkületet törtek át, így egy 5 méteres aknácskában '''(-93 m) '''találták magukat. Ennek alján az összecseppkövesedett omladékot kibontva a két szintre osztott ''Cseppköves-termet'' és a belőle nyíló ''Hasadék-aknát fedezték fel '''''(-112 m)'''. Itt egy éves munkára kényszerültek egy szálkő-hasadékban, de 10 m táróval legyőzték azt. 2011.11.5-én egy 20-as aknával ''(Vasas-akna)'' haladtak tovább''' (-135 m)''', melynek végén ismét öklömnyi lyukon áramlott a levegő. 2 év küzdelem és 10 m táróhajtás után 2013.08.03-án áttörtek egy 80 m mélységű, általuk ''Törpilla-aknának'' elnevezett vertikális impozáns aknába '''(-224 m)'''.
Innen
2014.01.8-án egy kis 10-es aknába, az ''Anna-aknába'' kerültek '''(~238 m)'''. Végül 2014.01.18-án ismét lejjebb jutottak egy alsó gyökérszerűen, többszörösen elágazó szakaszba '''(~250 m)'''.
== Kialakulása ==
A járatok befoglaló kőzete K[[Középső triász|özépső triász]] korú [[Bükkfennsíki Mészkő]]. Járatai főleg párhuzamos, függőleges aknák, rövid, nagy esésű összekötő szakaszokkal és omladékos labirintusokkal, [[álfenék|álfenekekkel]]. Többnyire – jól felismerhetően – a mészkő ÉK-DNy-i csapású és ~80°-os dőlésű szerkezeti síkjai mentén alakult ki. Ez a szerkezeti irány a földtani térképen is megjelenik. Pelikán Pál<ref>PELIKÁN, P. (2005). ''A Bükk hegység földtana.''
Budapest: Magyar Állami Földtani Intézet.</ref> szerint ez a szerkezet a hegység [[Középső kréta|Középső krétában]] bekövetkezett első jelentős [[Metamorfózis (kőzettan)|metamorfizálódása]] idején kialakult [[palásság|palássági]] sík . Az ÉNy-DK-i irányú szerkezetek szerepe alárendelt, néhány aknákat összekötő szakasz és a Róka-ág egy-két járata fejlődött ki bennük.
A barlang kialakítója elsősorban a ''Szinva-forrás ''felé egykor itt elnyelődő vizek oldó hatása lehetett. A jelenlegi végponttól a ''Herman-kürtőig ''több jellegzetes zsombolyakna követi egymást, a falakon lefolyó víz jellegzetes oldásos formakincsével. Ezeket járhatatlanul szűk [[Meander (egyértelműsítő lap)|meanderek]] kötik össze. Az aknák szinte tankönyvi példái az Ivo Baron féle<ref>BARON, I. (2002). Speleogenesis
along sub-vertical joints: A model of plateau karst shaft development: A case
study: the Dolny Vrch Plateau. (L. David, & G. John, szerk.) ''Cave &
Karst Science, 29''(1), 5-12. old.</ref> zsombolyképződési elméletnek.
Nehezen magyarázható viszont a ''Bejárati-akna ''alatt induló, és a ''Feneketlen-aknán'' át a ''Róka-ág'', ''Herman-kürtő ''elágazásáig tartó szakasz kialakulása. A ''Feneketlen-akna'' több szempontból sem tipikus zsombolyakna. Nagyrészt igen meredeken lejt, kevés függőleges szakasszal. A [[keresztszelvény|keresztszelvényein]] jól látható, hogy a járatot irányító törésekhez képest a járat a [[fedőtag|fedőtagba]] is kiterjedt, sokszor nagyobb mértékben, mint a [[fekvőtag|fekvőtagba]] (a lefolyó vizek inkább csak a fekvőtagot pusztítják, oldják). Inkább a víz alatti oldódásra jellemző jellegzetes félköríves, legömbölyített formák borítják falait. Az akna közepe táján a Párkány felett valószínűleg egykori vízszintet jelző mély oldási [[színlő]] látható. Ezek az alaktani jegyek arra utalnak, hogy ez az akna a [[karszt]]<nowiki/>vízszint alatt alakult ki és akár jóval idősebb is lehet a barlang más részeinél.
A barlang alsó része ma is aktívan fejlődik. Az aknákban egész évben találni csepegő, csordogáló vizeket, árvizek idején még nem látták, de a Bányász csoport a jelentések szerint egy felhőszakadás során a bontások ácsolatát kimosó árvíz miatt hagyott fel itt a kutatással. Ez a jelentés és a barlangfalak tiszta, mosott felülete óvatosságra inti a kutatókat.
== Képződmények ==
A barlang formakincse változatos: hasadék jellegű és oldásos formák is előfordulnak. Cseppkőképződményekben gazdag, de általános jelenség a képződmények visszaoldódása. Különösen gyakoriak a cseppkőkérgek, lefolyások, a cseppkővel cementált omladékok és kőtörmelékek. Már az első aknában, közvetlenül a bejárat alatt találkozhatunk cseppkőlefolyással, ami arra utal, hogy az akna egy része korábban lepusztult. Ezt megerősíti az is, hogy az aljában szűkületet alkotó kőtömbökről felismerhető, hogy azok egykori cseppkőképződmények köbméteres darabjai. A falakról lehasadt, majd oda újabb cseppkőkiválással visszaragasztott kérgeket találhatunk a ''Cseppköves-kürtőben''. Ehhez hasonló jelenségeket a ''[[Kis-kőháti-zsomboly]]<nowiki/>ban'' hidegebb éghajlatú időszakok (akár [[Jégkorszak (egyértelműsítő lap)|jégkorszakok]]) fagyhatásával magyarázták. A ''Feneketlen-akna ''falai „szokványos” cseppkőlefolyással díszítettek, az új szakaszokon viszont az overallszaggató, késpenge élességű kőcsipkés szakaszok és a visszaoldott cseppkőképződmények váltogatják egymást. Ez arra utal, hogy valamikor ez a szakasz is inaktívvá vált, később azonban újra elkezdett agresszív, oldóképes víz csordogálni benne. Hasonló, lyukasra, lemezesre korrodálódott cseppkövek a [[Mecsek|mecseki]] ''[[Spirál-barlang]]'' 2008-as új szakaszában ismeretesek.''' '''
== Kutatás távlatai ==
A Bányász-barlangban elnyelődött víz – ahogy a többi Kurta-bérci mélybe vezető járat vize is – a környező [[víznyomjelzés|víznyomjelzések]] alapján a [[Szinva-forrás|Szinva-főforrásban]] bukkan elő<ref name=":0" /> A forrás és a barlang bejárat 4,7 kilométer távolságra és 400 méter szintbeli különbségre helyezkedik el egymástól, így a mélyben jelentős járatrendszer sejthető. A Bükk többi patakos barlangjában a felszíni hossz a barlangi hosszal átlagosan 1:5,5 arányban áll. Ezzel számolva a várható járathossz: 4,7×5,5≈26 km, ha csak folyásirányban lefelé számolunk. A patakos-ág várható mélysége pedig 300 méter egy közeli vízszintészlelő fúrás alapján. Persze a barlang zsomboly jellege miatt nem garantált, hogy lenyúlik a karsztvízszintig, és ott járható horizontális járatra csatlakozik, hiszen vannak erre ellenpéldák is a Bükkben. Mindazonáltal, mivel a pozitív példák a fennsíkon jellemzőbbek és már a ''Hasadék-akna'' aljától kezdve állandó vízfolyás van a barlangban, így létezése valószínű. Jelenleg hazánkban itt van a legnagyobb esély arra, hogy átlépjék a ma még álomhatárnak tekinthető 300 méteres barlang mélységet.
== Forrás ==
<references />
|