„Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak” változatai közötti eltérés

A gyárban készült minden vasúti jármű egyedi jelölést, úgynevezett ''gyári szám''ot kapott. A számozás mind a gőz-, villamos- és dízelmozdonyok, mind a szerkocsik esetében 1-től indult és típustól függetlenül jellemzően a rendelések beérkezésének sorrendjében került kiosztásra (egy adott időpontban több típusra beérkezett rendelésnél típusonként foglaltak le a készítendő járműveknek egy-egy egymás utáni gyáriszám-tartományt). A mozdonyok tehát nem feltétlenül a gyári számok sorrendjében gördültek ki a gyárkapun és a gyári szám nem utalt a mozdony típusára. Megrendelés visszavonása esetén a gyári számokat általában újra felhasználták, bár az ellenkezőjére is volt példa: a gyárban összesen 7573 db gőzmozdony készült, azonban az utolsó példány a 7578-as gyári számot viselte.
Az egyes járműtípusokat [[1890]]-ig egy nagybetűből (esetleg egy kisbetűvel kiegészítve) és egy, alsó indexben szereplő [[Hindu-arab számírás|arab szám]] jelezte, ezt egészített ki egy, a felső indexbe helyezett [[Római számírás|római szám]], amely a típuson belüli gyártási sorozatra, alváltozatra utalt. A betű(k) a mozdony felhasználási területére utalt, az arab szám jelölte, hogy az adott kategórián belül hányadik típusról van szó. Így például a [[MÁV]]-nál eredetileg [[MÁV 326 sorozat|IIIe. osztály]]ba sorolt, [[1911]]-től a 326,011 pályaszámot viselő mozdony a D<sub>3</sub><sup>I</sup> gyári típusjellel készült, azaz a harmadik tehervonati mozdonytípus első gyártási sorozatában.
A gyár [[1890]]-től új rendszert vezetett be, innentől a mozdonyok típusát - jellegükre való minden utalás nélkül - egy arab szám, az úgynevezett ''szerkezetszám'' jelezte, melyet a gyári számhoz hasonlóan a rendelések beérkezésének sorrendjében osztottak ki. Az adott típuson belüli gyártási sorozatot pedig a felső indexbe helyezett (később pedig egyszerűen kötőjellel a szerkezetszám után írt) arab számmal jelölték. A régi jelölési rendszerrel készült típusokat visszamenőleg besorolták az új szisztémába - a nevezett mozdonyé például 13<sup>1</sup> (a tizenharmadik gőzmozdonytípus első gyártási sorozata) lett, a típusra pedig mint a "13 számú szerkezet" utaltak. A gyári számokkal ellentétben a már lefoglalt szerkezetszámot akkor sem adták ki újra, ha az adott típusból végül egyetlen példány sem készült. Így a 137 gőzmozdony-szerkezetszámból csak 131 esetén készült ténylegesen jármű.
A gőzmozdonyok szerkocsijainál - a gyári számhoz hasonlóan külön futó számsorozattal - ugyanezt a rendszert alkalmazták, későbbiekben a szerkezetszám "S" előtaggal egészült ki.
A villamos mozdonyok esetében a szerkezetszám "VM" előtaggal, dízelmozdonyok esetén - erőátviteltől függően - "DVM" (villamos erőátvitel), "DMM" (mechanikus erőátvitel), illetve "DHM" (hidraulikus erőátvitel) rendelkezett.