„Száhil öv” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
A Száhel övben az éves csapadékmennyiség 200-800 mm közé esik évente, de ez nagyon egyenetlenül esik, az év során csak néhány csapadékos hónap van. A magas hőmérséklet, a légnyomás sajátosságai miatt harmat nem nagyon keletkezik, tehát a teljes csapadékmennyiség ezekben az esőkben jelenik meg. 1968 és 1974 között elmaradtak az esők, tartós szárazság sújtotta a Száhel övezetet, 250 ezer ember halt éhen, és milliók kényszerültek elhagyni lakóhelyüket.
 
A sivatagszélesedés azonban {{szám|10000|éve}} folyamatos a [[kainozoikumi eljegesedés]] máig tartó [[interglaciális]] fázisában. Mintegy 6–80004–8000 évvel ezelőtt a [[Szahara]] helyén még erdős, ligetes térség volt, amely az egyre fokozódó szárazság miatt átadta a helyét a sivatagnak. Az eljegesedés korábbi interglaciálisaiban – amikor az átlaghőmérsékletek a mainál is magasabbak voltak – a Szahara a mainál is nagyobb területű volt. A trópusi szélzóna és a passzátszél-zóna találkozásánál helyezkedik el. Kialakulását az egyenlítői, mindennapos eső övezet meleg levegőjének leszálló szélrendszere okozza, mivel ezek a légtömegek már korábban leadták csapadékukat, és leszálló mozgás közben nem alakulnak ki esőfelhők.
A csapadék mennyisége csak a [[köles]] termesztéséhez elég. Az év csapadékos napjainak a száma fokozatosan csökken. Az előrejelzéseket az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] montreali klímakonferenciáján ismertették. Dr. [[Isaac Held]] amerikai kutató klímamodellje egy hihetetlenül kiszáradt Száhel övezetet ígér a közeljövőre; ez a jóslata [[Marty Hoerling]] klímakutatónak is. [[Mali]], [[Szenegál]], [[Burkina Faso]], [[Etiópia]], [[Szudán]] és [[Csád]] lakosságának egy része elvándorlásra kényszerült. A mezőgazdasági változtatásokat a [[globális felmelegedés]]i válsággal indokolták ausztrál klímakutatók ([[Tim Flannery]]). [[Afrika]] erdeinek irtásához, a túllegeltetéshez járul hozzá a [[üvegházhatású gázok]] hatása, így tapasztalható az övezet szélesedése.
 
== A Száhel-övezet napjainkban ==
1990 óta 304 kutat építettek {{szám|140000}} falusi nagy megkönnyebbülésére és örömére. Az ivóvízért folytatott küzdelem azonban korántsem fejeződött be. Sok ember számára még mindig csak napi 5 liter víz jut. Az állatcsordák alig találnak vizet a Száhel övezetben. A Morija célja változatlan: „kutat minden falunak”.
 
A csapadék mennyisége csak a [[köles]] termesztéséhez elég. Az év csapadékos napjainak a száma fokozatosan csökken. Az előrejelzéseket az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] montreali klímakonferenciáján ismertették. Dr. [[Isaac Held]] amerikai kutató klímamodellje egy hihetetlenül kiszáradt Száhel övezetet ígér a közeljövőre; ez a jóslata [[Marty Hoerling]] klímakutatónak is. [[Mali]], [[Szenegál]], [[Burkina Faso]], [[Etiópia]], [[Szudán]] és [[Csád]] lakosságánakSzáhel-övezeti egylakossága részeegyre inkább elvándorlásra kényszerültkényszerül. A mezőgazdasági változtatásokat a [[globális felmelegedés]]i válsággal indokolták ausztrál klímakutatók ([[Tim Flannery]]). [[Afrika]] erdeinek irtásáhozkiirtásához, a túllegeltetéshez, a népesség növekedéséhez járul hozzá a [[üvegházhatású gázok]] hatása, így tapasztalható az övezet szélesedése és felgyorsult az elsivatagosodása. Az elmúlt években súlyos aszályok sújtották a térséget és gyakoribbá váltak a por- és homokviharok.<ref>http://earthobservatory.nasa.gov/Features/DustBowl/</ref> <ref>http://desertificationb.tripod.com/id3.html elsivatagosodás</ref>
A sivatagszélesedés azonban {{szám|10000|éve}} folyamatos a [[kainozoikumi eljegesedés]] máig tartó [[interglaciális]] fázisában. Mintegy 6–8000 évvel ezelőtt a Szahara helyén még erdős, ligetes térség volt, amely az egyre fokozódó szárazság miatt átadta a helyét a sivatagnak. Az eljegesedés korábbi interglaciálisaiban – amikor az átlaghőmérsékletek a mainál is magasabbak voltak – a Szahara a mainál is nagyobb területű volt. A trópusi szélzóna és a passzátszél-zóna találkozásánál helyezkedik el. Kialakulását az egyenlítői, mindennapos eső övezet meleg levegőjének leszálló szélrendszere okozza, mivel ezek a légtömegek már korábban leadták csapadékukat, és leszálló mozgás közben nem alakulnak ki esőfelhők.
 
== Források, külső hivatkozások ==