„Hunyadi László (horvát bán)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nemzetközi katalógusok.
9. sor:
 
Hunyadi László [[1431]]-ben született,<ref name="ReferenceA"/> [[Hunyadi János]] és [[Szilágyi Erzsébet]] első gyermeke,<ref>Szülei [[1430]] körül kötöttek házasságot, és első fiuk [[1431]] elején született, lásd Bánhegyi (2008: 17). Apja azonban [[1431]]. októberétől [[1433]]. őszéig bizonyíthatóan [[Milánó]]ban tartózkodott Filippo Maria Visconti milánói herceg udvarában, lásd Banfi (1934: 272), így Hunyadi László nem születhetett [[1433]]-ban.</ref> [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] bátyja. [[Erdély]]ben nőtt fel, hiszen itt volt a Hunyadiak birtokainak nagy része. Tanítását egyik hívükre, [[Vitéz János]] váradi érsekre bízták, az akkoriban elterjedt [[humanista]] elvek szerint. Ezzel egyidejűleg László elsajátította a harcászati ismereteket, gyakran apja mellett volt a hadjáratokon.
Ő maga is számos csatában kitűnt és fontos tisztségeket töltött be. [[1453]]-tól pozsonyi gróf, majd horvát-szlavón bán és temesi ispán lett. Később több hadjáratot vezetett a felvidékre[[Felvidék]]re.
Ekkorra a Hunyadiak már az ország legbefolyásosabb vezetői közé tartoztak.
 
[[Hunyadi János]] fényes nándorfehérvári győzelme és hősi halála után [[1456]]-ban, az idősebbik fia, László került a Hunyadi család és párt élére, ezzel együtt nagy politikai erőt képviselt és a nép körében is közkedvelt volt. Hunyadi László jegyese Garai nádor lánya, Mária volt, és számos támogatóval rendelkezett elsősorban a köznemesség soraiból.
Az uralkodó, [[V. László magyar király|V. László]] király biztosította Hunyadit, hogy mellettük áll, de ez nem tartott sokáig, mivel Hunyadi László nem akart lemondani jelentős hatalmáról és a birtokukban lévő várakról, amiket a király és az őt irányító főúri liga követelt.
Közben a főurak, elsősorban az [[V. László magyar király|V. László]] királyt befolyásoló [[Cillei Ulrik]] és a Hunyadiak között egyre inkább elmélyedt az ellentét. Cillei szervezkedését Hunyadi László ellen leleplezték, később egy tisztázatlan vita során Hunyadi és hívei meggyilkolták Cillei Ulrikot.
V. László király esküvel büntetlenséget ígért és Lászlónak adta atyja minden tisztségét.
19. sor:
Az események hatására a Hunyadi párt – [[Szilágyi Erzsébet]] és testvére [[Szilágyi Mihály|Mihály]] vezetésével – polgárháborús helyzetet teremtett.
 
A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve rövidesen kimondta, hogy Lászlót fővesztésre ítéli gyilkosság és felségárulásfelségárulásért, miatt.és [[1457]]. [[március 16.|március 16]]-án Budán, a [[Szent György tér]]en Hunyadi Lászlót lefejezték.
 
[[Fájl:László Hunyadi plaque Bp01 Szent György tér2.jpg|bélyegkép|jobbra|Emléktáblája a [[Magyar Nemzeti Galéria]] falán. A táblához közeli helyen állt a vérpad, ahol 1457. március 16-án lefejezték. ([[Budapest I. kerülete|Budapest, I. kerület]] [[Szent György tér]] 2.)]]
 
A [[legenda]] szerint a hóhér háromszor sújtott le az áldozatra, aki még ezután is élt. Az akkori törvények szerint ilyen esetben a királynak kegyelmet kellett volna adnia, ezt azonban nem tette meg, és a bakó végül már nem hibázott. Ez is azt mutatja, hogy a kortársak és a későbbi korok is mennyire alávaló és igazságtalan tettnek tartották a magyar történelem e fájdalmas eseményét.
Nem sokkal később, [[1458]]-ban [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] kihantoltatta, és ünnepélyesen [[Gyulafehérvár]]ott, apjuk mellett helyezte örök nyugalomra fivérét.