Wikipédia

„Sámuel első és második könyve” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 89.132.161.112 (vita) szerkesztéséről Vadaro szerkesztésére
1. sor:
{{Az Ószövetség könyvei}}
 
== PETRA ÉS KORNÉL ==
'''Sámuel két könyve''' ({{héberül|‏‏שְׁמוּאֵל}} ''S(e)múél'', {{jiddisül|שמואל}} ''Smuel'') a [[Biblia]] első részében, az [[Ószövetség]]ben található. Az eredeti héber gyűjteményekben még egy könyvet alkottak, a [[Septuaginta|Septuagintában]] azonban Királyságok első és második könyve néven kettéválasztották azokat. Ezt a felosztást a XVI. században a héber nyelvű kiadások is átvették, de megtartották az eredeti címben Sámuel nevét. A két könyv témája az az időszak Izrael életében, amely a királyság megalapításától [[Dávid zsidó király|Dávid király]] haláláig tartott.
ajghgyk.rghjfjrfusdfusrjszerették sdbvjhdvadfuzegymást
 
== Felosztás ==
 
* '''Első rész''' (I.1.,1-7,17.) Éli és Sámuel története Saulig
* '''Második rész''' (I.8,1.-12,25) Saul királlyá válása
* '''Harmadik rész''' (I.13,1-II. 2,7.) Saul királyságának története, Saul és Dávid
* '''Negyedik rész''' (II.2,8-II.24,25) Dávid királysága
 
== Történet ==
=== Sámuel ===
 
Sámuel Lévi leszármazottja volt, pap és próféta egy személyben. Az Írás több ízben említi őt, aki az első volt a próféták sorában. Sámuel életútja hidat képez, amely összeköti bírák idejét Dávid királyságának a felállításával. Helyreállította az istentiszteletet, a Tóra megtartásával. Anyja, Hanna gyermektelenségétől szenvedve fogadalmat tett az Úrnak, hogy ha fia születik,akkor azt Neki fogja áldozni szolgálatra. Sámuelt, ezért gyermekkorában Silóba vitte, és Éli főpapra bízta. Éli megáldotta Hannát és még három fiút szült, Elkánától.
 
Élinek két gonosz fia, Hofni és Fineás, az áldozati állatok nagy részét megtartották maguknak, sőt sok esetben előre elvették az emberektől a húst, amit azok áldozatként akartak bemutatni.Isten ezért ítéletet mondott Élinek, hogy a fiai egynapon fognak meghalni gonoszságuk miatt.
 
A kis Sámuel egy éjjel hangot hallott, és Élihez ment, mert azt hitte, ő szólította. Mikor a hang többször is szólt hozzá, Éli rájött, hogy ez Isten hangja volt, ezért azt mondta Sámuelnek, hogy hallgassa meg, mit akar mondani. Isten megígérte Sámuelnek, hogy nagy dolgok fognak történni Izraelben, és azt is nyilvánvalóvá tette előtte, hogy Éli családjának bűneit nem lehet jóvá tenni, ezen bűnök miatt.
 
Az izraeliek csatába indultak a filiszteusok ellen, és a siker érdekében magukkal vitték a frigyládát is. A filiszuteusok azonban győzelmet arattak, elrabolták a frigyládát, és megölték Éli mindkét fiát. A hír hallatán Éli hátraesett a székkel és meghalt. A filiszteusok Dágonba vitték a ládát, az Úr azonban megbüntette őket, amiért végül is arra kényszerültek, hogy visszaadják a szent tárgyat Izraelnek.
 
Amikor Sámuel lett egész Izrael bírája, szembefordult a bálványimádással, és visszaállította Ábrahám,Izsák,Jákob Istenének az imádását,az istentisztelet rendjét a Tóra megtartásával. Isten segítségével sikerült legyőzniük a filiszteusokat.
 
=== Sámuel és Saul ===
 
Sámuel fiai, Joel és Abijám méltatlannak bizonyultak apjuk örökébe lépni, ezért a vének arra kérték Sámuelt, hogy adjon királyt Izrael népének. Bár Sámuelnek a királyság intézménye nem nagyon tetszett, Isten tanácsára végül Sault választotta. Saul az apja elveszett szamarait keresve vetődött el a városba. Nagyon daliás férfi volt, egy fejjel magasodott embertársai fölé. Saul kb. i. e. 1030-tól 1010-ig uralkodott, és végül kegyvesztetté vált Isten előtt. Saul a filiszteusok elleni harcra készült, és arra várt, hogy megérkezzen Salamon (aki ekkor papként tevékenykedett), hogy áldozatot mutasson be Jahvénak. Sámuel azonban késett, ezért Saul maga mutatta be az áldozatot. Sámaul ezért megharagudott Saulra, és megjósolta a bukását.
 
Saul fényes győzelmet aratott a filiszteusokon, és sikerrel harcolt a környező népekkel is. egyszer azonban az Úr megparancsolta neki, hogy támadja meg Amaleket, irtsa ki az embereket, és az állatokat áldozza neki. Saul nem teljesítette maradéktalanul a parancsot: az állatok egy részét és a királyt, Agagot életben hagyta. A királyt ezért magának Salamonnak kellett lefejeznie. Az Úr ekkor úgy döntött, hogy Saul nem lehet többé király Izraelben, hiszen az engedetlenség megbocsáthatatlan bűn. Salamon bánkódott Saul miatt, de az Úr már eldöntötte, hogy új királyt ad Izraelnek.
 
=== Saul és Dávid ===
 
Sámuel Jahve sugallatára Dávidot választotta meg új királynak. Jahve utasítására Sámuel elment Izájhoz, Dávid apjához, hogy felkenje királynak a fiút. A Biblia szövege ezután azzal folytatódik, hogy elmesél két különböző történetet arról, hogyan került Dávid Saulhoz. Az első szerint Saul, miután Isten megharagudott rá, búskomorságba esett, ami azzal magyarázható, hogy démonok szállták meg. Ezeket a démonokat csak Dávid tudta elűzni tőle a gyönyörű hárfajátékával. A második történet szerint Dávidot Izáj, az apja étellel küldte a bátyjaihoz, akik a filiszteusokkal csatáztak. Ekkor történt, hogy Gólját, a hatalmas termetű filiszteus kihívta viadalra a legerősebb izraelit. Senki sem mert vele kiállni, csak Dávid, aki parittyával törte be Gólját fejét.
 
Saulnak tetszett Dávid hősiessége, de amikor azt tapasztalta, hogy az emberek szemében Dávid nagyobb hős, mint ő, irigy lett, és megneheztelt Dávidra. Ezer embert adott Dávid mellé, Dávid ezeknek lett a feje. Sorra győzelmet aratott különböző csatákban a filiszteusok ellen, ami tovább növelte Saul féltékenységét. Saul látta, hogy Isten Dáviddal van, őt pedig elhagyta. Dávid barátságot kötött Saul fiával, Jonatánnal, és feleségül vette lányát, Michalt, Saul ennek ellenére Dávid életére tört, merényletet tervezett ellene. Jonatánnak először sikerült kibékítenie őket, de Saul később mégis megpróbálkozott azzal, hogy kioltsa Dávid életét: amikor Dávid egy alkalommal náluk játszott a hárfán, Saul megpróbálta ledöfni egy lándzsával. Dávid bujdosni kényszerült. Saul üldözte Dávidot, de nem sikerült elfognia. Dávidnak azonban többször is lett volna alkalma, hogy megölje Sault, de nem tette meg. Először egy barlangban, ahova Saul betért, és nem vette észre, hogy ott van Dávid. Dávid levágott egy fürtöt a hajából, és később megmutatta neki, bizonyítva, hogy megölhette volna, ha akarja. Saul erre megbánta, hogy üldözte Dávidot. Később azonban újra Dávid ellen indult a seregével. Dávid és Abisáj éjszaka belopózott Saul táborába, és eljutott egészen az alvó Saulig. Nem tettek azonban semmi kárt benne, csak elvitték mellőle a lándzsáját és a kőkorsóját. Saul ennek a hatására ismét megbánta, hogy üldözte Dávidot. Közben Saul máshoz adta feleséül a lányát, Dávid pedig két új feleséget vett magához: Abigailt és Achinaomot.
 
A filiszteusok újra támadtak, a zsidók pedig megfutamodtak előlük. Saul súlyosan megsebesült, és inkább a saját kardjába dőlt, mint hogy egy filiszteus kezétől essen el. A filiszteusok levágták Saul fejét és kardon hordozták körbe, a testét pedig a városfalra tették.
 
=== Dávid ===
 
Dávidot Saul halála után csak a déli népek választották vezérnek, az északiaknak Saul fia, Isbaal lett a királya. Ábner, Isbaal vezére átállt Dávidhoz, de Dávid hadvezére, Joáb megölte. Isbaalt közben saját hadvezérei ölték meg, és a fejét elvitték Dávidhoz, mert abban reménykedtek, hogy jutalmat kapnak tőle. Dávid azonban halálra ítélte őket.
 
Dávid i. e. 1010-től 970-ig uralkodott. Ő tette a vallási kultusz fővárosává Jeruzsálemet, és többször is győzelmet aratott a filiszteusok felett.
 
Dávid egyszer a házának teraszáról megpillantott egy fürdőző nőt, aki nagyon megtetszett neki. A nőt Batsebának hívták, és Uriásnak, egy csatában lévő katonának volt a felesége. Dávid elment a nőhöz, és együtt hált vele. Batseba teherbe esett. Dávid ekkor üzent Uriásnak, hogy menjen haza a feleségéhez, hogy úgy tűnjön, tőle származik a gyerek. Uriás azonban nem tett semmit, így Dávid azt a megoldást választotta, hogy levelet írt Joáb hadvezérnek, utasítva őt, hogy a csatában állítsa előre Uriást oda, ahol leghevesebben tombol a harc, hogy biztosan meghaljon. Ez be is következett, Uriás elesett. Dávid ezután feleségül vette a nőt. Ekkor azonban elment hozzá Nátán próféta, és elmondott neki egy beszédet a gazdag emberről, akinek hatalmas nyája van, és mégis a szegény ember egyetlen állatát veszi el, amikor enni akar. Dávid nagyon megharagudott erre az emberre, és meg akarta büntetni. Nátán azonban felvilágosította, hogy ő maga ez az ember, hiszen elvette Uriás feleségét. Ekkor Dávid megbánta a bűnét, de Isten nem bocsátott meg neki: az első fia, aki Batsebától született, hat nap múlva meghalt. A második fiú pedig, akit Absolomnak hívtak, felnőve apja ellen fordult, elüzve Dávidot Jeruzsálemből, aztán harcba indult apja ellen. A csatában azonban Dávid győzött, Absalom pedig menekülés közben a hosszú hajánál fogva fennakadt egy fán, ahol aztán rátalálva megölték őt, Dávid előzetes kérése ellenére.
 
Sámuel könyve elmeséli még Dávid sikeres csatáit a [[filiszteusok]]kal és Isten büntetéseként egy halálos járványt az országban.
 
== További információk ==
* [http://immanuel.hu/biblia/biblia.php?konyv=9&fejezet=1&o1=1&o2=2&o3=3 Sámuel I. könyve – teljes szöveg, többféle fordításban (Biblia fordítások - Károli Biblia)], immanuel.hu/biblia/biblia.php
* [http://immanuel.hu/biblia/biblia.php?konyv=10&fejezet=1&o1=1&o2=2&o3=3 Sámuel II. könyve – teljes szöveg, többféle fordításban (Biblia fordítások - Károli Biblia)], immanuel.hu/biblia/biblia.php
 
== Lásd még ==
* [[Tanakh]]
* [[Ószövetség]]
* [[Biblia]]
 
{{Portál|Zsidóság}}
[[Kategória:Az Ószövetség könyvei|Samuel]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sámuel_első_és_második_könyve”