„Penninikum” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kiegészítés a Pennini-óceán szócikk fordításával a német Wikipédiából.
Pontosítások: Fliszóna helyett flis-öv, a Rohonci ablak a Kőszegi-hegységben található.
1. sor:
A Penninikum az [[Alpok]] egyik fő földtani egysége. Kőzetének nagyobb része a [[Tethys-óceán|Tethys]] üledékes területéhez tartozott, amelynek észak-nyugati csücske a [[Jura (időszak)|jura korszak]]ban (206-144 millió évvel ezelőtt) az európai kontinentális kéreg és az afrikai kontinenshez számított Apuliai kontinentális lemez között volt. Az alpesi összecsukódásnál a Penninikum sziklái összetolódtak, és messze tolták európai kontinentális északi és nyugati peremét. Tehát a Penninikumból létrejött a Pennini takaró.
 
== A Pennini -óceán ==
 
A Pennini-óceán egy mélytengeri terület volt az alpi Thetysen belül, ami a [[triász]]tól a [[kréta időszak]]ig létezett. Északi partja az európai kőzetlemez legkülső pereme (ma többek között a Helvétikum, amely az Alpok alkotórésze), déli partja az apuliai kőzetlemez és az ahhoz csatlakozott adriai kőzetlemez (ma Nyugati-, és [[Déli-Alpok]]) voltak. A Pennini-óceán az [[Alpi orogén ciklus|alpidi hegységképződés]] alatt teljesen összezárult, és ma a Penninikum egység túlnyomó részét képezi.
 
Az óceánt legalább átmenetileg és részben egy központi küszöb két részre osztotta. A Valais-óceán északon külön tengermedenceként nyugattótól a [[Keleti-Alpok]] közepéig terjedt, nyugat felé a mai [[ibériai félsziget]]nek (Ibéria) a Pireneusokon[[Pireneusok]]on túl, az [[Atlanti-óceán|Atlanti óceán]]ba benyúló északi pereméhez kapcsolódott. Ez a kapcsolat azonban nem egyértelmű. A Ligur-óceán déli részén egy kiterjedt óceáni medence volt, amelyben nagy kiterjedésű óceáni kéreg volt. A két óceáni terület között felemelkedő terület a briançoni[[briançon]]i küszöb (Briançonnais) volt. A briançoni küszöb pontos helyének megállapítása további kutatás tárgya.
 
A kontinentális peremekről és a briançoni küszöbről az üledék az óceán mélyére került. A lerakódott réteg teljes vastagsága akár több mint 5000 m is lehetett.
23. sor:
Az Alpok nagyobbik részének kőzetei a Penninikumhoz tartoznak, mindenekelőtt a Nyugati-Alpokban és a Svájci-Alpokban. A Nyugati-Alpok a Rhóne-Simpton vonaltól délre majdnem kizárólag a Penninikum kőzeteiből áll. A svájci térségben, a Svájci-Alpok legnagyobb központi masszívumát alkotó Aarmasszívumtól délre és a periadriai vonaltól északra, a Penninikumhoz tartozik.
 
A [[Rajna|Rajná]]tól keletre a Penninikum majdnem teljesen a kelet-alpesi réteggel takart. A Keleti-Alpokban e réteg alatt csak néhány helyen kerül a felszínre. A pennini réteghez tartozik a Flis[[flis]]-zónaöv (Homokkőzónakorábbi elnevezés: homokkő-öv) az Alpok északi lejtőin [[Bajorország]]ban és [[Ausztria|Ausztriá]]ban. Magában az Alpokban a Penninikum kristályos kőzetekkel jelenik meg a geológiai ablakokban, például: Gargellen ablakban a Voralbergben, az Engandiner ablakban, amely a [[tirol]]i Prutzig nyúlik; a Tauern ablakban a [[Brenner-hágó]] és a Lieser-völgy között és a [[Rohonc]]i ablakban ([[Kőszegi-hegység]]) az Alpok keleti végén.
 
== Az elnevezés eredete ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Penninikum