„Udvard” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Taz (vitalap | szerkesztései) demo |
||
24. sor:
| weboldal = www.dvory.sk/index.php
}}
'''Udvard''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Dvory nad Žitavou''): község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nyitrai kerület]]ben, az [[Érsekújvári járás]]ban
== Fekvése ==
53. sor:
Ekkoriban a falu híres volt káposztájáról, de elsősorban szőlő- és bortermeléséről vált ismertté. [[1866]]-ban csaknem az egész szőlőállományt újra kellett telepíteni a fagykár miatt. [[1878]] után a [[filoxéra]] pusztításai miatt 70 évre csaknem teljesen megszűnt a szőlőművelés, később homokos talajon telepítették újjá a szőlő nagy részét.
[[1919]]-ben Udvard harcok színhelye volt a cseh legionáriusok és a magyar Vörös Hadsereg katonái között.
Udvard 1919-1938 között Csehszlovákiához, 1938-1945 között Magyarországhoz tartozott, ezen belül [[Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye]] része.
62. sor:
[[1963]]. januárjában a Zsitva elárasztotta a község északi és nyugati részeit, valamint elsodorta a régi hidat.<ref>http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Udvard/pages/002_udvard_foldrajz.htm</ref> [[1986]]-ban a faluközpontban felépült a Jednota üzletház.
==Népessége==
A korábbi csehszlovák demográfiai munkákban előfordult, hogy Udvardot a szlovák nyelvterülethez sorolták, aminek semmiféle alapja nem volt, csupán a szlovák nyelvszigetek természetes összekapcsolását szolgálta a magyarok kimutatásának kárára.<ref>A. Petrov 1924: Přispěvky k historické demografii Slovenska. Praha; [[Jócsik Lajos]] 1943: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken. Budapest, 7-8.</ref>
[[1910]]-ben 4387 lakosából 4343 magyar volt.
[[2001]]-ben 5138 lakosából 3684 magyar és 1323 szlovák nemzetiségű volt. A 2001-es népszámláláskor Szlovákia legnépesebb községe volt.
[[2011]]-ben 5164 lakosából 3208 magyar és 1550 szlovák nemzetiségű volt.
== Oktatás, kultúra ==
|