„A Dél-afrikai Köztársaság történelme” változatai közötti eltérés

A győztes búrok 1840-ben – a mai Kwa-Zulu-Natal tartomány területén – kikiáltották saját Natalia Köztársaságukat, ezt azonban [[Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága|Nagy-Britannia]] 1843-ban bekebelezte. A búrok ekkor ismét fölkerekedtek, s [[Andreas Pretorius]] vezetésével sok búr vándorolt tovább a Vaal-folyón túli területre, ahol négy búr köztársaságot hoztak létre: '''Potscheftsroomot''', '''Lydenburgot''', '''Zoutpansberget''' és '''Utrechtet''', amelyek 1849-ben föderációban (Vereenigden Bond) egyesültek, ebből alakult meg 1852-53-ban [[Transvaal]]. Az újabb trek során leigázták az Orange folyón és a [[Drakensberge]] hegységen túl élő bennszülött törzseket és létrehozták 1854-ben [[Oranje Szabad Állam]]ot, a másik búr köztársaságot. Ezek az államok lettek a konzervatív afrikáner társadalom fő bázisai, s a két állam szuverenitását az 1850-es években a britek is elismerték.
 
== Gazdasági fellendülés, az angol-búrangol–búr háborúk ==
{{Bővebben|Búr háborúk}}
[[Fájl:Big Hole Kimberley.jpg|right|300px|thumb|A Big Hole Kimberleynél]]
 
A két búr köztársaság létrejöttével alakultak és növekedtek a belső területek első nagyobb városai (pl. '''Pietermarizburg'''[[Pietermaritzburg]]) és az [[Indiai-óceán]] partvidékének kikötői (pl. [[Durban]]). 1860-tól a britek indiai szerződéses munkásokat alkalmaztak és telepítettek le Natal cukornádültetvényein, mivel a zulukat ekkor még nem fosztották meg teljesen földjeiktől. 1867-ben fedezték fel a '''kimberley-i gyémántlelőhelyeket''', amit a britek 1870-ben birtokba vettek, majd 1877-ben annektálták Transvaalt is. A [[Paul Kruger|Paulus Krüger]] („Krüger apó”) által vezetett búr felkelés (az [[első búr háború]]) végül 1881-ben, a rosszul vezetett brit haderő Majuba Hillnél elszenvedett vereségének hatására, rákényszerítette a briteket Transvaal függetlenségének az újbóli elismerésére. Egyidejűleg az 1870-es években a zuluk legfőbb törzsfőnöke, ''Cetywayo'' még egyszer megkísérelte, hogy valamennyi zulu törzset egyesítse a brit birodalom alóli felszabadulás érdekében, de 1879-ben a túlerővel szemben vereséget szenvedett. 1877-ben a britek megszállták Zuluföldet és protektorátussá tették.
1884-ben a világ legnagyobb aranytelérére bukkantak a [[Witwatersrand]]on. Ezzel megkezdődött a Fokföld ipari fejlődése, majd az aranymezőkhöz vezető vasút kiépítésével a búr köztársaságoké is. Aranyásótáborból várossá növekedett [[Johannesburg]], amelynek 1889-ben már 50 000 lakosa volt. [[Pretoria]] és [[Kimberley (Dél-afrikai Köztársaság)ÍKimberley]] között létrejött [[Afrika]] legnagyobb iparvidéke, amely sok európai bevándorlót is ide vonzott. Gomba módra szaporodtak a majdani nagy iparvárosok elődei, kikötők, közutak és vasútvonalak épültek, létrejöttek a modern bankrendszer alapjai. Sorra hozták létre az európai tőkeérdekeltségekhez szorosan kapcsolódó, monopolhelyzetre törekvő társaságokat és
 
konszerneket. Az 1880-as években a britek meghódították ''Grikvalandot, Transkeit, Pondolandot'' és ''Tembulandot'', majd dél-afrikai gyarmataik határainak megerősítése után a fekete lakosságot rezervátumokba szorították vissza. 1890-96 között a brit bankok és pénzügyi társaságok megbízásából [[Cecil Rhodes]] volt Fokföld miniszterelnöke, aki megalapította a Brit Dél-afrikai Társaságot. A