„A Dél-afrikai Köztársaság történelme” változatai közötti eltérés

== A faji elkülönítés fokozása ==
 
Az I. világháborúban az Unió az [[Antant]] oldalán harcolt miután hadat üzent a tengelyhatalmaknak. Csapatai 1915-ben elfoglalták [[Német Délnyugat-Afrika|Német Délnyugat-Afrikát]] (a mai [[Namíbia|Namíbiát]]), melyet 1920-ban mandátumként a [[Népszövetség]]től meg is kapott. 1921-ben alakult meg a szélsőségesen nacionalista '''[[Afrikaner Broederbond''']] (Afrikáner Testvériség), sés 1923. után kiéleződött a faji megkülönböztetés. 1924-ben a Herzog vezette Nemzeti Párt jutott hatalomra, s a Munkáspárttal koalícióban alakított kormányt. Az ország rövid időn belül regionális gazdasági nagyhatalommá vált. A szomszédos országokból, döntően korlátozott időtartamra toborzott fekete munkaerő révén alacsony szintre szorították a munkabéreket. Ez kiváltotta a helyi afrikai, kisebb részben ázsiai bányászok és ipari munkások tiltakozását, melyhez a fontosabb bányavidékeken a fehér munkások is csatlakoztak, bár nem szervezett formában. Az ellenállás letörésére megkezdődött a faji megkülönböztetés rendszerének törvények és rendeletek útján történő kiépítése. 1925-ben a hivatalos nyelv rangjára emelték az ''afrikaans'' nyelvet, ami már a búr érdekcsoportok megerősödését jelezte. 1926-ban bevezették a munkahelyi és a lakóhelyi faji elkülönítést. A nagyvárosokban ''township''eket, úgynevezett bennszülött negyedeket alakítottak ki. 1927-ben büntetendőnek minősítették a fehérek és feketék szexuális kapcsolatát, amivel a kormány a rasszista korlátokat kívánta megerősíteni megakadályozva a keveredést. A törvényeket kiterjesztették a Népszövetség mandátuma alapján igazgatott Délnyugat-Afrikára is. 1931-ben korlátozták a nem fehérek választójogát. Ugyanebben az évben az Unió teljes szuverenitást kapott a [[Nemzetközösség|Brit Nemzetközösség]] keretében.
1931-ben az országot súlyos aszály sújtotta, melynek nyomán marhavész lépett fel, s ez még inkább elmélyítette az 1929-31-es világgazdasági válság hatásait. A sztrájkmozgalom megerősödött, a szakszervezetek aktivizálódtak, a feketék szabad költözésének korlátozása ellen útlevél égetési kampányok kezdődtek. 1935-ben megalakult a Nemzeti Felszabadítási Liga. A megelőző évben a két legbefolyásosabb fehér párt, a Dél-afrikai Párt és a Nemzeti Párt egyesült. Az új párt neve Egyesült Dél-afrikai Nemzeti Párt lett. Ugyanebben az évben [[Daniel F. Malan]] megalakította a „megtisztított” Nemzeti Pártot, melyhez sokan csatlakoztak. A fokozódó elégedetlenség letörésére a Herzog és Smuts vezette koalíciós kormány szigorította a faji elkülönítést. 1936-ban létrehozták a ''Bennszülött Kúria'' intézményét, ami jogosult volt három fehér politikust választani, akik a parlamentben képviselték a fekete lakosság érdekeit. Ezzel a feketék választójoga formálisan is megszűnt. 1937-ben jött létre a ''Bennszülöttek Képviseleti Tanácsa'', ami a faji rendelkezések betartását felügyelte.