„Vosztok–6” változatai közötti eltérés

a
a (szóköz)
A Vosztok-program természeténél fogva – miszerint nem volt előre lefektetett terv a repülések egymás utániságára – csak a [[Vosztok–3]] és [[Vosztok–4]] páros repülését követően indult el a gondolkodás a legközelebb következő repülésről. Először egy szóló repülés ötlete merült fel egy női űrhajóssal, majd egy szimultán repülés egy férfivel és egy nővel (a férfi 7-8, a nő pedig 2-3 napig repült volna az elképzelés szerint). De sokáig az is vita tárgyát képezte, hogy szóló, vagy szimultán repülés legyen-e egyáltalán. Később még több opció is felmerült (pl. szimultán női repülés), többféle időtartam variáció mellett. A légierő, a hadsereg és a párt magas rangú vezetői hosszú vita után végül 1963 tavaszára jutottak végső döntésre, amelyet az SZKP Központi Bizottsága [[1963]]. [[március 21.|március 21]]-i határozatában öltött testet: a következő emberes űrrepülés szimultán repülés lesz, az egyik űrhajón egy nővel, a másikon egy férfival, legkésőbb 1963. augusztusában.<ref name="siddiqi363">{{cite web|url=http://history.nasa.gov/SP-4408pt1.pdf|title=Challenge to Apollo – The Soviet Union and the Space Race (363. o.)|author=Asif A. Siddiqi|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2013-01-16}}</ref>
 
Ezt követően egy furcsa felismerés alakította át a program menetét, [[Szergej Pavlovics Koroljov|Koroljov]] mérnökei észrevették, hogy a még rendelkezésre álló, legyártott űrhajók szavatossági ideje lejár és ha nem használják fel őket 1963. június 15.-ig – jóval az augusztusi határidő előtt –, az űrhajókat le kell selejtezni. Ezért a tervezett startdátumot és a legénységválasztás előre kellett hozni, a kiképzést pedig felgyorsítani. A mérnökök először még megpróbáltak megpróbáltak módot találni, hogy meghosszabbítsák az űrhajók élettartamát, de ezt hamar elvetették, helyette egy előrehozott startot terjesztettek fel döntésre, amit az SZKP Központi Bizottsága 1963. április 29.-i határozatában fogadott el és jelölt ki 1963. május-júniusára. Egyben döntöttek a páros repülés időtartamáról is, a férfi űrhajós 8 napos, a nő 3 napos űrutazásra készülődhetett.<ref name="siddiqi363"/>
 
A repülés előkészítését az SZKP KB döntése után egy állami bizottság vette át (élén Szergej Tyulin miniszterhelyettessel és tagjai között Szergej Koroljov főkonstruktőrrel, Nyikolaj Kamanyin személyzeti főnökkel, [[Valentyin Glusko]] rakétakonstruktőrrel és más magas rangú katonával a [[Szovjet Légierő]]től, a Stratégiai Rakéta Parancsnokságról, vagy tudóssal a [[Szovjet Tudományos Akadémia]] részéről). Első ülésüket 1963. május 10.-én tartották, ahol megállapították, hogy (jó néhány hiba kijavítása után) az űrhajók készen állnak. Kicsit később a bizottság egy szűkített létszámú munkacsoportja kijelölte a startdátumot is, június 3-5 közé.
 
[[Május 27.|Május 27]]-én a bizottság [[Töretam|Tyuratamba]] repült, hogy a helyszínen készítse elő a repülést. A helyszínen újabb problémákat talált a bizottság, ezért a startot további 4-5 nappal elnapolták. A problémák elhárítását követően az első űrhajó, a Vosztok–5 számára június 8.-tát jelölték ki a startra, azonban a rádiórendszer újabb hibája miatt ezt is el kellett napolni, június 11-re. A döntés a női űrhajós startját két nappal későbbre írta elő.
 
[[Június 10.|Június 10]]-én Moszkvából értesítették a tyura-tam-i csoportot, hogy a [[naptevékenység]] jelentősen aktívabb lett és a magaslégköri régiókban élesen megnőtt a sugárzás. A jelenség okozója, egy napkitörés június 8-án keletkezett és a sugárzás szintje 5-8 napos periódusban volt várhatóan magasabb a kelleténél, a kettős repülés startidőpontjai így június 14-re és június 16-ra tolódtak ki.<ref name="siddiqi365366"/>