„LT vz. 38” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
176. sor:
1940. november 23-án a [[Román Királyság]] csatlakozott a [[Tengelyhatalmak]]hoz, így a megnövekedett német befolyás miatt oldalukon lerohanták a Szovjetuniót. A román hadsereg fegyverzete már elavuló volt, így 1942 után a németek beleegyeztek saját eszközeik átadására a románoknak.<ref name="ReferenceF"/>
Az újrafegyverkezési program alatt ötven darab Pz.Kpfw. 38(t) Ausf. A, B és C típusú harckocsikat kaptak. A [[románok]] a [[magyarok]]hoz hasonlóan '''T–38''' jelölés alatt rendszeresítették a páncélosokat. Személyzetüket a német 23. Panzer Division képezte ki. 1943. május 7-re a románok létrehoztak egy páncélos zászlóaljat, melybe három század tartozott, egyenként 15 harckocsival, a maradék öt harckocsi tartalékban maradt. Az 51. és 52. századokat július 28-án átszállították [[
A
A román T–38 tankok utolsó bevetésére Csehszlovákiában került sor, ahol a románok a szovjetekkel vállvetve harcoltak. Az újraszervezett 2. páncélosezred 1945. február elején indult bevetésre különféle típusú páncélosokkal felszerelve. A 2. zászlóalj 3. százada kilenc T–38 harckocsival, két régi Škoda R–2-vel és öt [[TACAM R–2]] páncélvadásszal volt felszerelve. Az ezred 1945. március 26-án indította támadását a [[Garam]] folyón keresztül a szovjet 141. lövészhadosztály támogatásával. A kemény harcok és a korosodó járművek nagy veszteségeket okoztak. Öt nap múlva a [[Vág (folyó)|Vág]] folyón történő átkelés során a maradék három T–38 is megsemmisült. Így már egyetlen ilyen típusú harckocsi sem vett részt a későbbi ausztriai és moráviai hadműveletekben. Az ezred 1945. május 9-én fejezte be a harcot [[Znojmo]]-nál.<ref name="ReferenceG">{{Opcit|n=Kliment–Francev|o=64}}</ref>
|