Wikipédia

„Anton Szemjonovics Makarenko” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nemzetközi katalógusok.
Nincs szerkesztési összefoglaló
39. sor:
Bár talán a legkevésbé érdekes a makarenkói pedagógiai elméletben, Makarenkóról a legtöbbeknek [[Magyarország]]on az úgynevezett "''Makarenkói pofon''" jut eszükbe. Valójában két eset leírása szerepel a Pedagógiai hőskölteményben, amikor Makarenko "''testi erőszakhoz''" folyamodott.
 
[[1920]]-ban rendkívül nehéz körülmények között kezdte el megszervezni a [[Gorkij-telep]]et. A [[polgárháború]] még javában tartott, a növendékek és a személyzet élelmezését, ruhával való ellátását még nem oldották meg. A telep első növendékei félig felnőtt tizenévesek voltak, akik addig a városokban, pályaudvarokon, vonatokon lopásból tartották fenn magukat (ők voltak az akkoriban ún. ''fiatalkorú bűnözők''). Az első hónapokban ezek a fiatalok továbbra is bejártak a városba lopni, a [[Gorkij-telep]] kevés vagyonát is széthordták, Makarenko és a két pedagógusnő (Jekatyerina Grigorjevnya és Lidocska), illetve a telep gondnoka (Kalina Ivanovics Szergyuk) sehogy sem tudta megakadályozni ezt a tevékenységüket. A fordulópontot az az eset jelentette, amikor Makarenko felszólította a növendékeket, hogy "Gyerünk ki fát vágni, mert elfogyott a tüzelőnk!". Erre ők gúnyosan feleltek, hogy eszük ágában sincs, hiszen a pedagógusok és a gondnok úgyis kénytelen lesz fát vágni nélkülük is. Makarenko ekkor lekevert egy pofont a gúnyolódó növendéknek, Zadorovnak. Zadorov ez után kezet nyújtott Makarenkónak, és mivel a többiek előtt is tekintélye volt, innentől kezdve a fegyelem javulásnak indult a [[Gorkij-telep]]en. Makarenko a hatást úgy magyarázta, hogy érzelmeinek ilyen nyílt és korlátot lebontó megnyilvánulása megváltoztatta Zadarov felfogását róla és ez lehetővé tette kapcsolatának megváltoztatását először Makarenkóhoz, majd a fejlődő kollektívához.
 
==== A második eset ====
64. sor:
 
=== A munka fontos szerepe ===
A munkának különösen fontos helye van Makarenko elméletében. Szerinte a munkának akkor van nevelési hatása, ha valamennyi gyermek részt vesz, természetesen életkora szerint, a kollektíva számára hasznos tevékenységben. A különféle munkáknak egyesíteniük kell a kötelező termelőmunkát a lehető legmodernebb termelési eljárások alkalmazásával, amely lehetővé teszi a kollektíva anyagi gazdagodását (aminek különös jelentősége volt a 20-as és 30-as évek Szovjetuniójában, mert a gyerekek saját maguk termelték meg a megélhetésükhöz szükséges mezőgazdasági termékek egy részét, és eladásra termeltek iparcikkeket, bár Makarenko elméletében ennek a munkafajtának általánosabb érvénye van), a gyermek számára alkalmas kreativkreatív munkát (szakmát tanultak, hozzászoktak a rendszeres munkához, így előnnyel indultak felnőtt életükben, kibontakoztathatták alkotó képességeiket) valamint a közösség számára végzett önkéntes munkát (Jellemző volt, hogy a gyerekek önként nagy erőfeszítéseket tettek és áldozatokat hoztak a kommuna érdekében. A kommuna imázsát a külvilág felé mindennél fontosabbnak tartották: a látogatókat a kommuna kifogástalanul rendben tartott és kitakarított helyiségein végigvezették, amikor pedig a gyerekek csoportosan elhagyták a kommunát, igyekeztek példamutatóan viselkedni.). Azokat, akik kivonták magukat a munka alól tolvajoknak, kizsákmányolóknak tekintették és megfelelő büntetéssel sújtották őket.
 
A kollektíva döntött az munkából származó anyagi javak felhasználásáról és elosztásáról és a 30-as évektől számos anyagi és erkölcsi ösztönzést dolgozott ki a magasabb termelés és nyereségesség érdekében.
89. sor:
== Élete ==
=== Ifjúsága ===
Szegény [[proletár]]családból származott: apja a ''Déli Vasúti Műhely'' mázoló munkása volt. [[1904]]-ben elvégezte a négyosztályos polgári iskolát a [[Poltava|Poltavai Kormányzóság]] [[Kremencsug]] nevű városábánvárosában.
=== Tanárként ===
[[1905]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jétől]] [[1911]]. [[szeptember 24.|szeptember 24-éig]]<ref>A régi orosz naptár szerint (juliánus naptár szerint [[1905]]. [[szeptember 13.|szeptember 13-ától]] [[1911]]. [[október 8.|október 8-áig]])</ref> a [[Dnyeper]] melletti [[Krjukov]]-lakótelepen tanított a ''Népoktatásügyi Minisztérium'' alá tartozó kétosztályos vasúti iskolában. [[1905]]-ben ismerkedett meg a [[marxizmus|marxista]] eszmével, melynek híve lett. Az [[1905-ös forradalom]] alatt titkos gyűléseket tartott a telepi iskolában, majd megszervezte a ''Déli Vasúti Tanítók Kongresszusá''t. [[1911]] [[szeptember]]ében áthelyezték egy másik kétosztályos vasúti iskolába [[Dolinszkoje|Dolinszkojéba]]. Végül [[1914]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]]<ref>Juliánus naptár szerint [[1914]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-án]]</ref> a ''Poltavai Tanítóképző'' hallgatója lett.
98. sor:
== Gorkij-telep ==
{{Bővebben|Gorkij-telep}}
A fiatalkorú bűnözők számára [[Poltava]] közelében [[1920]]-ban szervezett nevelőintézet volt a Gorkij telep. Vezetője [[1928]]-ig Anton Szemjonovics Makarenko volt. [[1923]]-tól az ''Ukrán Közoktatásügyi Népbiztosság'' kísérleti intézményeként tartották számon. [[1922]]-ben vette fel [[Makszim Gorkij]] nevét. Makarenko irányításával sajátos nevelőintézménnyé fejlődött, és nemzetközi érdeklődést is kiváltott. A telep egy idő után [[Harkov]] közelébe költözött ''(„Kurjázs”)'', Makarenko itt dolgozta ki a közösségi nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit.
 
[[1928]]-ban maga [[Makszim Gorkij|Gorkij]] is meglátogatta a telepet.
113. sor:
* ''FED ország alkotmánya''
* ''Zászlók a bástyán''
* ''Szülők könyve - előadások a gyermeknevelérőlgyermeknevelésről''
* ''Néhány következtetés pedagógiai tapasztalataimról''
* ''Tapasztalataim''
126. sor:
 
=== Művei magyarul ===
Magyarországon először az [[Új Magyar Könyvkiadó]] gondozásában [[1947]]-banben adták ki egyik művét a ''„Pedagógiai hősköltemény”''-t. Magyarul az ''[[Akadémiai Kiadó]]'' és a ''[[Tankönyvkiadó]]'' gondozásában [[1955]]-től kezdve adták ki összes műveit hét kötetben.
 
* ''Az új ember kovácsa - Pedagógiai hősköltemény'' ([[Új Magyar Könyvkiadó]], [[1947]])
* ''Válogatott pedagógiai tanulmányok'' ([[1948]])<ref>Az előszót írta [[Várkonyi Hildebrand Dezső]] egyetemi tanár</ref>
* ''Makarenko Műveiművei I-VII. kötet'' ([[1955]]; [[1956]])
* ''Szülők könyve'' ([[1955]])
* ''Igor és társai'' – Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, [[1977]] ISBN 9631107779
150. sor:
== További információk ==
* [http://www.kislexikon.hu/munkaiskola_a_a.html Munkaiskola]
* [http://www.citatum.hu/szerzo/Anton_Szemjonovics_Makarenko MakarenkóMakarenko idézet (citatum.hu)]
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
157. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{orosz irodalom}}
{{DEFAULTSORT:Makarenko Anton Szemjonovics}}
 
[[Kategória:Orosz írók]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Anton_Szemjonovics_Makarenko”