„Tiszaszentimre” változatai közötti eltérés

A falu nevét a templom védőszentjéről kapta, így feltételezhető, hogy a település csak [[Szent Imre|Imre herceg]] szentté avatását követően, [[1136]]-ban keletkezett. Oklevelekben először [[1325]]-ban említették, ''Zenthemreh'' alakban. A környéken birtokai voltak többek között a Zákány, a Bornemissza és a Borbély családnak is. [[1570]]-ben a terület a [[LosonczyLosonci család|Losoncziak]]é volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ungnád Kristóf birtokába került.<br>A szolnoki vár [[1552]]-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett. [[1706]]-ban a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a „labanc” Rabutin tábornok, a kíséretében lévő [[rácok]]kal felgyújtatta a falut. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt vallási türelmetlenség miatt lakói Borsod megyébe menekültek és csak a század végén tértek vissza. Tiszaszentimre további fejlődésére nagy hatással volt a Karcagot Tiszafüreddel összekötő vasút, amit [[1896]]-ban adtak át. Legnagyobb népességét [[1949]]-ben érte el, 3949 fővel. A település [[1995]]-ben alkotta meg önkormányzati címerét és zászlaját is.

[[2007]]. [[június 2.|június 2-án]] és [[június 3.|3]]-án, Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóján a település ünnepi rendezvénysorozat szervezett, melyen beszédet mondott [[Lezsák Sándor]] a magyar Országgyűlés alelnöke és a Millenniumi Emlékbizottság elnöke, valamint [[Szili Katalin]], a magyar Országgyűlés elnöke. A település lakói zenész-táncos műsort rendeztek, [[Bölcskei Gusztáv]] püspök és [[Bereczkei Miklós]] esperes [[Ökumenizmus|ökumenikus]] istentisztelet tartott és ekkor avatták fel Szent Imre mellszobrát is.

[[2001]]-ben a település lakosságának közel 100%-a [[Magyarok|magyar]] nemzetiségűnek vallotta magát<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/16/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>, de kisebb [[RomákCigányok|roma]] közösség is él itt.