„Kuzma (település)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamoaBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: interwikik eltávolítása (Wikidata)
Nincs szerkesztési összefoglaló
33. sor:
== Története ==
[[Fájl:OŠ Kuzma.jpg|bélyegkép|balra|180px|Általános iskola]]
A mai Kuzma község legrégibb része [[Felsőcsalogány]] (''Gornji Slaveči'') első említése [[1365]]-ben történt ''"Poss. Alsozleueche, Felseueche"'' alakban. [[Felsőlendva|Felső-Lendva]] várához tartozott. Ugyanilyen nevű helységet sorolnak föl [[1387]]-ben [[Vasdobra|Dobra]] vár tartozékai között is ''"Zaloucha, Zalocha"'' néven.<ref>Csánky Dezső: ''Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában'' (B[[udapestBudapest]], 1890)</ref> Dobrát 1387-ben kapja királyi adományként a Balog nembeli Felsőlendvai Széchy Miklós nádor.
 
A [[15. század]]ban épült fel itt egy kápolna, melyet [[Szent Kozma és Damján]] [[vértanú]]k tiszteletére szenteltek. A település nevét temploma védőszentjéről kapta. [[1607]]-től a dobrai uradalommal együtt a [[Batthyány család]] birtoka. A dobrai uradalom [[1697]]-es urbáriuma Kuzmát a hozzá tartozó 26 falu között sorolja fel. A [[győr]]i püspökség egyik [[1698]]-as feljegyzése szerint a Szent Kozma és Damján templom a [[felsőlendva]]i plébániához tartozik.
 
[[1890]]-ben Kuzmának 407 lakosa volt, közülük 297 [[szlovének|szlovén]], 88 [[németek|német]], 4 [[magyarok|magyar]] és 18 egyéb nemzetiségű.
43. sor:
[[Fényes Elek]] szerint ''"Kuzma, vindus falu, Vas vmegyében, a f. lendvai uradalomban: 160 kath., 80 evang. lak."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[Vas vármegye]] monográfiája szerint ''"Kuzma. Házszám 74, lélekszám 407. A lakosok vendek és németek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Felső-Lendva, távírója Szent-Gotthárd. Földesurai a Nádasdyak voltak. "'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>
 
[[1910]]-ben 381, túlnyomórészt [[szlovének|szlovén]] lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járás]]ához tartozott. [[1919]]-ben a [[Szerb–Horvát–Szlovén Királyság]]hoz csatolták, mely [[1929]]-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. [[1921]]-ben a népszámlálás szerint 471 szlovén, 83 magyar (ezek elsősorban magyarosodni akaró németek és szlovénok voltak) és egy más nemzetiségű lakosa volt. Lakóiból 362 katolikus és 193 evangélikus volt. [[1931]]-ben 549 lakos élt itt. [[1941]]-ben ismét [[Magyarország]]hoz került, majd [[1945]] után véglegesen [[Jugoszlávia]] része lett. [[1971]]-ben 500 lakosa, 109 háza, 112 háztartása volt. Lakói főként [[mezőgazdaság]]ból éltek. [[1991]] óta a független [[Szlovén Köztársaság]] része.
 
== Nevezetességei ==